Magyar Országos Tudósító, 1934. október/2

1934-10-18 [114]

. PERESKEDÉS SZ ENDREI JÍJLIA KINCSESLÁDAJÁNAK KINCSEI ÉS EGY VITATOTT • SC HUMANN-KÉZIRAT KÖRÜL. Nem mindennapi pereskedés folyik egy kéziratgyűjtő és a Magyar Nemzeni Múzeum között eredeti Petőfi-kéziratok és egy állítólagos Schumann-kc/ tna körül. Patai László neves kéziratgyüjtő a felperes, aki egy csereügylet hatálytalanítását kéri a biróságtól. '.-' A kéziratgyüjtő Kóla György dr. ügyvéd utján inditotta a port s keresetében előadta, hogy annakidején megszerezte Szendrei Júlia levelesládájának leglényegesebb kincseit, köztük Arany János első levelét Petőfi Sándorhoz, Arany János "Barátomhoz" cimü, Petőfihez intézett versének kéziratát, Szendrei-áulia negyvenkilenc eredeti kéziratát, továbbá Szendrei Júlia "Verstöredék" cimü munkáját, amelyben "Etelkához'

1 cimü verse is szerepel, - Szendrei Juliua huszonkét oldalas prózai munkáját Petőfi-emlékezésekkel. Az aukción megvásárolt rendkivul értékes gyűjteményben volt Petőfi eredeti "Kovács Jánosné emlékkönyvébe" cimü verse, Petőfi"lárom madár" cimü versének kézirata, Tompa Mihály "Virágos" cimü versének eredetije Szendrei Júliához intézve, Szendrei Júlia harmincegy darab eredeti Heine-verse a "Buch der Lieder"-ből ée végül Vörösmarty Mihály egyik Ismeretlen versének kézirata. Patai Láaló' aki tulajdonképpen zenei müvek kéziratainak szenvedélyes gyűjtője, csereanyagként vásárolta meg a magyar Irodalomtörténet szempontjából is rendkivul értékes kéziratgyüjteményt és fel is ajánlotta a Nemzeti Múzeumnak valamilyon eredeti zenei kézirat ellenében. A kereset szerint hosszas megbeszélések folytak a Nemzeti Múzeum akkori főkönyvtárnoka, Isoz Kálmán dr. és Jakubovich Emil, az Országos Széchenyi-könyvtár igazgatója, valamint Patai között és a Nemzeti Múzeum végül is az irodalmi kéziratokért cserébe felajánlotta Schumann eredetileg op, 16, számú, később a nagy zeneköltő hagyatékának leltározása'során op. 17, számmal ellátott zongorafantáziájanak eredeti kéziratát, A csereügylet létre is jött : Patai átengedte a Schumann-kézirat ellenében Szendrei Júlia kincsesládajónak értékeit. Patai László keresete további részén előadja, hogy mint zenei szakértő, a Schumann-kézirat átvétele után otthon alaposan szemügyre vette a nagy muzsikus keze által papirra vetett kottákat s taktusról taktusra haladva észrevette', hogy az utolsóelőtti lapon egy öt taktusból álló beszúrás látható, amely mellett Schumann kezétől eredő következő megjegyzés van:"A leiró az alul látható taktusokat elfelejtette." Ezokután még behatóbb vizsgálat alá vette a zenei munkát, szakértőket is bevont a vizsgálatba és legnagyobb megdöbbenésére gyanúja igazolást nyert: az eredetinek jelzett Schumann-kézirat nem eredeti, hanem másolat. Ezokután - folytatta Patai - kutatni kezdte a Schumann kézirat történetét és megállapította, hogy 19o6 október 29-én és 3o-án Gilhoffer és Rauschburg bécsi hircs antikvárius cég'aukaiőt rendezott és a Schumann-kézirátot mint eredetit árverezték el. A vevő a Magyar Nemzőti Múzeum volt, amely'hatvan koronáért votte mog a nagy zonor költő eredeti szerz©ményét. Patai a megállapodás érvénytelenítését kérő keresethez mellékelte az eredetiként szerzett Schumann kéziratot és alperesként perbe vonta Isoz Kálmánt, akit időközben a Zeneakadémia főtitkárává neveztek ki és Jakubovich Emil igazgatót is. Ma volt az irodalmi ós zenei körökben nagy érdeklődéssel kisért perben tárgyalás Pethő Tibor dr, törvényszéki biró előtt. Az alpereseket a közalapítványi királyi ügyigazgatóság megbízásából Csztroluczky Gyula főtanácsos képviselte, aki előkószitő iratot terjesztert elő, amelyben kérto a keresőt elutasítását. Az alperesi álláspont szerint elsősorban azért utasitandó el a koreset, mert a Nemzeti Múzeum Patai Lászlóval nem áll jogviszonyban, ugyanis Lantos Adolf átikvérluüsal és könyvkereskedővel kötötték a csereügyletet. A Nemzeti Múzeum a kéziratok ellenében átadott Schumann-kéziraton kívül még 15oo pengőt fizetett Lantosnak, aki mindig a maga hevében s nem meghatalmazottként járt el. Tagadta az alperesi képviselő, hogy Isoz Kálmán és Jakubovich Emil dr,, akik akkoriban a Nemzeti Múzeum főtisztviselői voltak, rosszhiszeműen ,jártak volna el ós tévedésbe ejtették volna a Szendrei • Julii'.féle iratokért cserébe adott Schumann-kézirat valódisága felöl. Az alperesi előterjesztés után Pcthő biró felvetette az egyezkedés kérdését, mert szerinte ebben az ügyben tanácsosabb volna nem peres, hanem békés uton megegyezni. Egyébként elnapolta a tárgyalást és november 12-én kihallgatja a törvényszék Lantos Adolfot./ív: Ov/á,,