Magyar Országos Tudósító, 1934. október/2

1934-10-17 [114]

EGY VOLT CSELÉD LOPÁSI ÜGYE KÜLÖNÖS BONYCD.JiMÁK]L*L. Ábel Júlia háztartási alkalmazott újrafelvételi perét tárgyaltammá a büntető törvényszék Hcarváth-tanácsa, de a tárgyaláson nem^várt részletek derültek ki az egyszerű lopási ügy háttéréből. Abcl Júliát^volt munka­adója: Péteri Károly banktisztviselő válófélben lévő felesége és egy idős hölgy, az azóta már elhunyt Bubla Iicma jelentették fel még annak­idején azt panaszolva, hogy a cselédlcány különféle értékeket oilopott és apróbb tételekben 13 pengőt elsikkasztott. Péteriné levéltitok meg­sértése miatt is eljárást inditott volt cselédje ellen, aki - a felje­lentés szerint - a ház asszonya által a férjnek cimzott levelet felbon­totta. Péteriné az eljárás során csupán a sikkasztás vádját tartotta fenn, a többi ügyben elejtette a vádat, Ábel Júliát a sikkasztási perbv,n jogerősen egyheti fogházbüntetésre Ítélték, do újrafelvételi kérelmet adott be a törvényszékhez, amely helytadott az ,ujrafelvételnek és ma új­ból letárgyalta a lopási pert, Ábel Júlia tagadta bűnösségét s azzal védekezett, hogy nagy pazarlás folyt a háznál és ugy a ház asszonya, mint a házaspár ál­tal nevelt kisleány sok pénzt költöttek cukorkákra és egyéb csomegék­ro, . • > • ...... , . Tagadta a leány, hogy bármit is elvitt vagy akár egy fillért is tIsikkasztott volna. Ezután Péteri Károlyt hallgatta ki tanúképpen a bir°ság. Felmutatott több háztartási könyvet a válófélben lévő férj ós azt han­goztatta, hogy tudomása szerint sohasem volt differoncia, a loány min­dig becsületesen végezte faladatát és minden el is számolt, Egybovotvo a lehetőség .kot Péteri kijelentette, hogy ha el is fogadja felesége szá­mításait és az ebből levont következtetést, akkor sem lehetséges, hogy .' a leány annyit sikkasztott volna ol, amint amennyiről a feljolerítés szól. ö.tpengövcl különben is vele számolt el. Egy rendkívül csünos, fiatal 15 éves leány,'Péteriné unoka­huga állt ezután a biróság elé, hogy tanúvallomást tegyen. A kisleány z\ fjugódottan vallotta, hogy amikor együtt indultak vásárlókörutra., Abol Jú­lia elkérte tőlu a pénzt. Több alkalommal feltűnt,' hogy kevesebb összeg­gel számolt ol, mint amennyi eredetileg visszajárt. Azért nem mort szól­ni nagvnéniének, mort félt, hogy a Juli megveri, mert hallotta, hogy egy­szer palacsintasütővel megverte korábbi asszonyát. - Do maga cukrokat is vásárolt kisleány - szólt közbe Hor& váth elnöke - De mindig kaptam a nónikémtől pénzt erre. Nagynéném egyébként egyszer próbát csinált Julival. Hárompengőt tett a pénztárcá­jába s röviddel később már csak kettőt talált benne. Amikor kérdőre von­ta Sulit, az hirtelen a földremutatott; nini, ahol van a pengő! * Mit szól ehhez a vallomáshoz? - kérdezte most az elnök Pét,ri Károlyt\ - A kisleány szeretett cukrozni. Egy alkalommal kótpengőfc kapott uborka vásárlásra. Amikor hazajött azt mondta, hogy egypengő hat­van fillér volt az uborka. Felelősségre vontam, miért ilyen sokat fize­tett, s ekkor nyakamba ugrott, s megcsókolt. Közben hallottam, hogy fo­ga között ropog a cukor és észrevettem kezében a cukorstaniclit•is. Én a csókot beismerésnek vettem és elintézettnek találtam a dolgot. - Nom csókoltam meg a bácsit ós nem ugrottam a nyakába ­tiltakozott siróshangon a sarokba szoritott kisleány. - No-no fiacskám, más gyerek is szereti a cukrot és ebből még magának nem 1 hot semmi baja, A kisleány erre keserves sirásba kezdett s amikor az olnök csillapítva azt kérdezte, hogy milyen eltűnt holmikról tud, szepogvo mond­ta: én nem vittem el sommit. Péteri Károlyné kihallgatása következett ezután. Terhelőén vallott volt cselédlányára. Elmondta, hogy többször észrevette, hogy kü­lönféle holmik eltűnnek a lakásból s egyszer ötpengő is tisztázatlan kö­rülmények t között tünt ol. Az elnök faggatására, hogy miért nem tett mér annakidején feljelentést, nem tudott határozott választ adni. - Gondolja meg kérem jól, mit mond itt a biróság előtt, B£­zennyolep&ogöórt egész nagy apparátust mozgositott, csendőrökkel nyomo­zott a leány után és semmi bizonyítékot nem talált. Nem valami bosszú vezette? Nem azért mert nem akart ön mellett vallani? - kérdezte az elnök, /Folyt. köv./Sy.

Next

/
Thumbnails
Contents