Magyar Országos Tudósító, 1934. október/2

1934-10-11 [114]

r-t A KLE BE LSBERG-EMLÉKDÍJ ODAÍTÉLÉSE. Az egy évvel ezelőtt József ki r. herceg védnöksége alatt alakult Gróf Klobelsberg Kunó Országos Emlékbizottság október 11.-in, gróf Klubelsberg Kuno halálának második évfordulóján tartott^ első teljes ülését a M.Kir. Országos L vélt ár Becsi kapu-téri palotájának dísztermében. Az illésen K o r n i s Gyula elnökölt és az elhunyt nagy magyar kulturpol lt Ikus özvegyén és a közeli hozzátartozókon kívül megjelente^ Eomanovszky Srndor egyetemi tanár, Herzog József az Országos Levéltár főigazgatója, Kertész K.Róbert ny. államtitkár, Nómethy Károly székesfővárosi tanácsnok, petrovics Elek a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, gróf Széchényi Károly, Ugrón Gábor, gróf Zichy Rafaelné éa az Emlékbizottság rendes tagjai najdnem teljes számmal és az Országos Levéltár tisztviselői. K o r n i s Gyula megnyitó beszédében kegyeletes szavakkal áldozott gróf Kleberlsberg Kuno emlékének és beszámolt az Emlékbizottság egy évi működéséről.A Budapesten tervezett Klebelsberg-szobor az előkészítés stádiumában van s az Emlékbizottság előterjesztéssel fordult a székesfővároshoz,hogy a szobor elhelyezésére az Erzsébet-hld pesti hídfőjénél lévő Eskü-teret engedje át. A tudományos,Irodalmi vagy művészeti működés jutalmazására alapított Klebelsberg-emlókdijat az alapszabályok értelmében ez első évben a megelőző három év alatt kifejtett' kimagasló tudományos munkásság jutalmazására kell fordítani.Az Emlékbizottság ez idén elsőizben kitudott emlékdíjra a történeti kutatást választótta,mert Klobvlsberg működéséhez a történettudomány állott legközelebb.Domanovszky Sándor egyetemi tanár előadói jelentése alapján az Emlékbizottság a Klobelsberg díjjal dr. Pleidell Ambrus országos allevéltárnoknak "A magyar várostörténet I.fejezete" cimő mlnkáját tüntette ki. Az 1.000.-P. dlhat a kitüntetett fiatal tudós az ülésen személyesen vette át. A kitüntetett fiatal tudós várostörténeti kutatásaival a történettudomány eddigi megállapításaival szemben kimutatta,hogy a legrégibb magyar városok nem Árpád-kori idegen bevándorlók alapításai,hencül római eredetre nyúlnak vissza .Megdőlt tehát ...z .. felfogás, hogy a népvándorlás Idejében a pannóniai romai kultúra és - római eredetű kosság teljes egészében elpusztult volna.Pozsony,Esztergom,Székesfehérvár,Győr, Veszprém,Szombathely,Sopron és Pécs azok a magyar várcsok,amelyeknél a római kontinuitást Pleidell egészen az árpádkorig mutatta ki.Ezekben a városokban a XI. századig fennmaradt és lakott régi római település vol*: az a mag,amelyből a magyar honfoglalás után a magyarság s később idegenek betelepülésével alakultak ki a legfontosabb árpádkori városaink./MOT/3 RENDŐRSÉG ---iuUNKASBALESET. Csütörtökön délután félhat érakor a Sziget utca 25. számú házban P a c h Peronc paksi születésű 38 év 38 kőraüvosmunkás állványozási munka közben^ szerencsét lenül járt, Öterüelet magasságból a világit ü

udvarba zii hant, A mentők súlyos, nem életveszélyes állapotban a Rokus-kérházba szállá, tották. /MOT/R BALESET. Csütörtökön délelőtt 10 órakor Landauer Jánosné 41 évos napszámosnő a Teleki-téren oly szerencsétlenül esott el, hogy bal lába bokában eltörött, A mentők a ^okus kórházba szállították. /MOT/R LAA