Magyar Országos Tudósító, 1934. október/1

1934-10-03 [113]

P G VÁROS A Keresztény Községi Párt tagjainak kérésére összehívott rendkívüli közgyűlést 5 ora után pár perccel nyitotta meg Borvendég Ferenc főpolgármester. Elnöki bojolontésoi során beszámolt arról, hogy Szendy Károly dr, alpolgármesterréválasztását jóváhagyta a kormányzó és őzzel Szendy elfoglalta uj hivatalát, Meleg szavakkal köszöntötte a főpolgármester Szendyt diszes méltóságában, arra kérve öt, hogy képességeit mindenkor feltétlenül bocsássa Budapest rendelkezésére

r A törvényhatosági bizottság tagjai pártkülönbség nélkül viharos éljenzéssol ünnepelték Szondyt és az ünneplés alig akart szűnni még akkor is, amidőn Szendy felállott, hogy megköszönje a bizalmat. Háláját tolmác solta elsősorban a kormányzónak, majd az autonómiának, amelynek bizalma őt az alpolgármesteri székbe ültette. Hangsúlyozta, hogy tudja mivel tartozik az önkormányzatnak, mort hiszen ő is izzig-verig az autonómia ombere é3 tántoríthatatlan meggyőződése, hogy az önkormányzatra minden körülmények között foltétlenül szükség, van. Tehetségéhez mérten minden erejét a főváros boldogulásának szolgálatára állítja és arra kéri a törvényhatosági bizottságot, hogyjószándéku munkásságát megértéssel támogassa, Programmot nem akar adni, osak működésének irányát szabja meg, midőn kijolonti, hogy ő a Magyarország életét kilenc év-' század óta vezérlő keresztnek alázatos hive és hivo annak a keresztnek is, amely nem ismer különbségot ember ós ember között. A törvényhatosági bizottság beszéde végoztévol ujabb meleg ünneplésben részesitotte Szondy'Károlyt. A főpolgármester ozután W o 1 f f Károlyt hivta fol szólásra, hogy mogindokolja a rondkivüli közgyűlés öszszohivására irányuló kérőimet. A Keresztény Községi Párt vozéro kijelontottOj hogy Ő és bizottsági tagtársai indokoltnak tartották az alkotmányos mult es jövő érdekébon a közgyűlés összehívását. A polgármostornok az a rendelete ugyanis, amely ellen alkotmányjogi szempontból tiltakozni óhajtanak, szögos ellentétben áll az alkotmányosság alapolvévq^ Felülemelkedik minden pártpolitikánés a történőim! távlat tisztultabb légköréből akarja nézni az osoményokot, A lelkiismeret szavának jegyében szol és ismételten hangsúlyozza, hogy nem akar az Orvosszövetsóg belügyeibe avatkozni, de mert az ogyosülési jog sérelmet szenvedett, alkotmányos kötelessége szavát felemelni. Az ogyosülési jog tételes törvénnyel nincson ugyan kodifikálva, csak a kialakult joggyakorlatban, mégis a corpus juris szellőmé szerint' legszebb joga a magyar polgárnak az ogyosülési jog, A trianoni szerencsétlenséget becikkelyezö törvényre nom akar hivatkozni, mert ezt az erőszak jogkövetkezményének tekinti. A polgármester rondoloto és a belügyminiszter hasonló szellemű intézkodóso az élC magyar jogot sérti, mert hiszen a MOOSZ-nak jóváhagyott alapszabályai vannak,'az egyesület belügyminiszteri intézkedés következtében jogszerűen működik,onnélfogva ninos törvényes alap arra, hogy a tisztviselőket megfossza polgárjogaitól. Az állapolgárok lelki szabadságának ügye ez és mivel az 1923-ban kibocsátott rendelet világosan kimondja, hogy köztisztviselők osak olyan ogyosülotoknok nem lehetnek tagjai, amolyok jóváhagyott alapszabályokkal nom rendelkeznek, viszont a MOOSZ-nak alapszabályai ma is jogérvényosok, törvénytelen volt és a tisztvisolők lelki szabadsága ollón irányuló a Orvosszövotsőgbon való részvételt tiltó határozat, Pillanatnyi szoszélyok ós hangulatok jegyében nem Tahót egy országot kormányozni, csupán a tótolos törvények alapján, A MOOSZ tagsága nom összeférhetétlen a tisztviselőkkel, ezt határozottan kijelenti, Entán a kavéto lónyogét ijsmerioti és azt hangoztatja, hogy a kavéto alkalmazása a MOOSZ-nak alaps.zabály szerint biztosított joga volt. Egyszerűen az történHb, hogy a kormány és a MOOSZ közti tárgyalás során nom tudtak mogogyezniT" mire előállott az egyik tárgyaló fél. mint államhatalom, el akarta tiporni a másiket és ozaol súlyosan megsertetto a kötolmi jegot is. Ami azután a polgá'irmosteri rendelkezést illeti, ott még különösebb a holyzot, A kavéto renddel kezest a belügyminiszter ugyanis megsemmisítette^ éppen azon a napóra, amidón Sipőcz rondoloto napvilágot" r látott. Mogsemmisitott határozatoknak podig-nem lehet jogkövetkezményük, az erre való hivatkozás tehát nem üielytálle. Tiltakozni kell a szóbanforgó két rendelkezés ellen, mort mincikottö az alkotmány súlyos sérelmét jelontir /Folyt,köv./