Magyar Országos Tudósító, 1934. október/1
1934-10-03 [113]
Á KÖLT&li)GVETES FOLYTATÓLAGOS VIJMJA A PÉNZÜGYI BÍZOTT SÁGBAN .A főváros pénzügyi bizottsága szerdán délelőtt folytatta az 1935, évi költségvetés részletes tárgyalását',! ibér Endre alpolgármester elnökölt és B r ódy Ernő volt az első szónok, aki bevezetésül az önkormányzat alkotmányjogi jelentőségót fejtegette. Aki a magyar alkotmányt ismeri - mondotta -,sohsem ismerhet el külön fővárosi es külön állami érdeket, a kettő érdeke és célja csak azonos lehet .Örömmel látja a vidéki városoknál jelentkező élet' erét és •sak a rosszakarat, meg a tudatlanság verhet éket a főváros és a vidék közé,Ezután a költségvetés lényegével foglalkozva,mindeneke lőtt a deficit kérdésére mutatott rá. Felmerült itt annak a kérdése, hogy a szanál ai állapotban van-e célja költségvetési vitának és foglalkozzon-e a pénzügyi bizottság a deficit eltüntetésével. Sajnálattal kell konstatálni, ! .| hogy a kormány előzetesen leszögezett álláspontja tulaj donképen már elvonta :. • előre a törvényhatósági bizottságtol ezt a hatáskört,amikor azt mondta,hogy most nincs idő kísérletezésekre, hónapokig tárté tárgyalásokra, hanem rendkivüli hatalommal felruházott kéznek kell kezébe venni a főváros háztartásának rendezését, igy a deficit eltüntetését is. Mindez világosan benne van a törvény indokolásában is. Most tehát - folytatta Bródy Ernő itt fekszünk az operáciősasztalon és várjuk,hogy mi törtenik^de még mindig nem láttuk a megvillanását az operációs késnek, amelytől a javulást várja . a kormány. Vártuk a szanálási tervezetet, de még mindig nem tudjuk,hogy mi rejlik a főpolgármester tarsolyában. Az önkormányzat jogait csonkító kormány beavatkoz?.s egyik indoka a Vásárpénztár ügye volt.Az önkormányzat kilences bizottsága ebben a kérdésben elvégezte a maga dolgát és hetek alatt vizsgálta át tizesztendő gesztióit, elkészítette a maga javaslatait, Azóta is hónapok teltek el, s nem tudjuk,hogy mi van a Vásárpénztárral. Bródy Ernő ezután a városi vámokról tí s a különböző v 'sárdijakról, illetéáekrölj stb,beszélt es azt hangoztatta, nogy a vágódijak túlnyom oroszét a kormány kapja, a városi vámok kérdésében sem lehet a főváros ellen irányuló követeléseket kielégiteni, mert- az óriási kieséseket sehonnan som tudná pótolni a háztartás, A deficit egyik okzója. a kormáiny azarint a kórházak gazdálkodása is volt. Ezzel szemben rámutat arra, hogy a fővárosnak tulajdonképen nem is volna törvényes köteleZ^bsége a korházak fenntartása,de van egy erkölcsi törvény, amely arra készteti a fővárost, hogy a kórházakat' necsak fenntartsa, hanem minél tökéletesebb szinvonalra emelje ós a beteg emberiséig rendelkezésére bocsássa, A kórházaknál takarékoskodni kell, de zsugoriságnak nem lehet helye, s mindenki, aki beteg és a kórházak ajtaján jelentkezik, segíteni kell, A vidék igen nagy mértékben veszi igénybe a fő—I város kórházait, de még mindig nem váltottál: be azt a kormányigéretet,hogy a vármegyék évi hétszázezer pengővel hozzájárulnak a fővárosi kórházak f euntartásahoz ,Azt is mondták, hog"y az árva gyermek eket luxuriózusan nevelteti a főváros. Ez nevetséges vád. Foglalkozott ezután a státusrendezés kérdésével és sürgette,hogy minélo lőbb pontos adatok álljanak r endelkezésre a tekintetben, hogy hány tisztviselő van yás mennyi az egyesek jövedelme, kifogasolta^ hogy a szanálási periódus Szigetmonostor ás a Rócfürdő megvásárlásival kezdődött. A. főváros és a Köizmunkatanács is akarja az Erzsebetsggáruta.t,hogy legyen munkaalkalom 0 nogy legyen építkezés,de a miniszter ellenzi,hogy ez a korhadt városrész újjászülessen est az útvonal megnyitása sem történik meg,de a szóbanforgó fitorületre építési engedélyt sémáidnak ki,Kérdi mi ennek az értelme? Javasol ja,hogy a főváros tegyen ujabb lépéseke t a_ kormánynál a Sugárút megnyitása érdekében és járjon közbe a tatarozása kedvezmény meghosszabbítása, érdekében is.Kifogásolja az iskolai tandijak magasságát és azt kívánja.,hogy legalább részletfizetési kedvezményt engedélyozzonek.A lakbérszaboályzatot"hónapokon át tárgyalta nagy lelkiismeretességgel a főváros és most olyan formában érkezett vissza,hogy úgyszólván alig maradt benne vulátni a régi tervezetből.A szociális kérdésekről szólva elisuieresét fejezi k2i a fővárosnak,rámutat a legelesettebbek, a hajléktalanok sorsára és megdicséri a menhelyeken tapasztalt állapotokat,Kéri azonban,hogy az orvqjsi szolgálatot terjesszék ki a menházakra is. Fontosnak tartja,hogy a szociális akciók intézésébe miiVJl sürgősebben vonjál: be a kerületi választmány;ókat, amelyek már evekkel ezelőtt megalakultak, de még mindig nem müköoknek. / folyt, köv./
