Magyar Országos Tudósító, 1934. október/1
1934-10-01 [113]
/a kormányzói jubileum ünnepe, i'' o 1 y t a tá s, 3./ Főméit ós égőd meg akarta erősitoni ós uj élotro képessé tonnl ozt r. csonka testet, amelynek ösi elhivatáso az, hogy mindon csonkasága ollonéro is törtünőim! g ondó let ok és alakulások erőközpontja legyen itt a Kárpátok medencéjében. Főmóltoságod oz akarása az élőt valóságává lett, mórt imo tizenöt óv után tizenöt ev hit unok áldozatos munkájúval us kitartásának erodaonyóként itt all ez a csonka ország "megfogyva bár, do törve noni" kuszon arra, hogy tolj ositso . itt Burópa közepén továbbra is ősi tört éne Imi hivatását. /Nagy élj önzés és taps./ - Főméltóságod a magyar falut és a magyar falu népét njnzotünk büszkoségunek nevezte annak időjén és bűnösnek hánősitette a fővárost, illetve annak azt a részét, amely a nemzetközi eszmék bódulatában megrontotta ezt a nomzotot. &z a főváros tizenöt év alatt teljesen átalakult a keresztény nemzeti gondolat 1*egyében /viharos éljenzés trps/ s orro az átalakult "fővárosra büszkék lenetünk mindnyájan magyarok: a "bűnös főváros*' csillaga Ü3 ékszere lett a nemzutnok, aaely kulturális, gazdasági c-s társadalmi jelentőség tekintetében nxicsak magyar, hanem nemzetközi szempontból is az első bolyát vivta ki magánok. /Éljenzés./ - Méltán épitettc.. fel Főméit óságod egész államalkotó elgondolását a magyar falura, a magyar vitézség us az ősi orényok hordozóira, a varit ekes magyar munka napszámosaira, s a magyar polgárságra - városira í s falusira egyaránt - amely súlyos gazdasági nehézségűi ellenére hősként viseli el a mindennapi élet keserves megpróbáltatásait. Mórt itt mindenki ebben az országban Főmóltoságod nemos és omelkodott szellemének megfelelően tisztában van velo, hogy az a nemzet, amely a mindennapi élet gondj óitól és bajaitól leteperni engedi magát, nem az életre hivatott, hanem a halálra való. /ügy vanl ügy vani/ Ez a nemzet pedig élni akar és élni fog, 3 hogy oz az akarása nem hiábavaló, bizonyiték orre az elmúlt másfél évtized, amolynok során Főmóltoságod vezetése alatt az egosz' világ előtt bizonyságát adta, hogy törhetetlen életerők lakoznak benne, S ozt vésse sz ivébe mindem magyar testvér, mert nem azért vagyunk mi itt a K'rpátok medencéjében, hogy naponként egyobet se te gyünk, mint panaszkodjunk és búslakodjunk, hanem azért, hogy bizalommal a jövő iránt, történelmet formáljunk. Do dommiképp sem vagyunk itt azé-rt, hogy no óljuk a magunk eletét. /Ugy van! ügy vanl/ Mi járjuk a magyar történelemnek azt az ubj át, amely a magyar felt ám adáshoz vozetl /Eljenzésl/ - Főméitóságu Uram! Ez a százezernyi tömeg, amoly most itt all Főméitosagod szinj előtt, millió és millió magyar jabor nevében jelent itt meg és engem kért fel arra, hogy hódolat te Íj es tiszteletünket magyar szar ettél t ol.iacsoljam. Ez a f agy ólmoz ett magyar társadalom Főméit óságu Uram, tov'.bbi parancsokat vár c Hosszantartó és lelkes éljenzés fogadta a minisztorolnök beszédút, amely utan a tömog porcokig lelkesen éljenezte Horthy Miklós kormányzót* Gömbös Gyula miniszterelnök ezután felkérte a Kormányzót a Munkahét megnyitására c o r t h y Miklós kormán, zé ekkor a következőket mondta: - « Nemzeti Munkahetet ozo^nol mognyitom, /mOT/O.
