Magyar Országos Tudósító, 1934. október/1

1934-10-02 [113]

A PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG ÜLÉSE. /Tudósításunk elejét 1-5 kiadásainkban már közöltük,/ A polgármester nagy figyelemmel hallgatott beszéde után hoszszantartó tapssal és éljenzéesel adtak kifejezést a bizottság tagjai tetszésüknek és helyeslésüknek.- Ezután L i b e r Endre alpolgármester foglalta el az elnöki széket és megnyitotta a költségvetés általános vitáját, amelynél* Ugrón Gábor dr. volt az első szónoka. Ugrón azzal kezdte beszédét, hogy felmerülhetne az a kérdés, van-e egyáltalában értelme, ina a költségvetés tárgyalásának, amikor Itt a szanálási törvény ós a főpolgármester rendkívüli hatáskörrel van felruházva. A polgármester azonban nagyon helyes álláspontra helyezkdett, amikor ezt a szempontot figyelmen kivül hagyta és ugy állította össze a költségvetést.' A polgármester joga és kötelessége minden mellékkörülményre való tekintet nélkül a brdget összeállítása és bemutatása. A költségvetés összeállításának alkotmányjogi szempontokból is rendkívüli jelentősége van. Majd azzal folytatta, hogy a pénzügyi bizottságnak a tárgyalás során az a főfeladata, hogy igyekezzék a költségvetési deficitet eltüntetni.' A deficit egyébként a súlyos gazdasági helyzet mérlegelése mellett egyáltalában nem katasztrofális. Hangsúlyozva állapította meg Ugrón Gábor, hogy a főváros nagyobb gondossággal ügyelt a maga háztartásának vitelére, mint amit az állam gyakorolt a saját háztartására, A fővárosnál nem voltak meglepetések, hanem okos'előrelátással évről-évre faragták le a kiadásokat és Így volt elérhető, hogy aránylag kevés deficittel állunk szemben, A szanálás Időpontja akkor következett be a fővárosnál, amikor a gazdasági romlás szerencsére már megállott, sőt bizonyos javulás mutatkozik* Méltán hihető, hogyha valamely külső, vagy belső nem várt körülmény folytán rendkívüli bajok nem támadnak, akkor nemcsak a rosszabbodást kerüljük ki, hanem nagyobbarányu javulás következik. Beszéde során azt fejtegette, hogy a takarékosság mellett sem szabad a főváros világvárosi jellegének rovására cselekedni, ezt fenn kell tartani és a szépen fejlőd? Idegenforgalom érdekében ls áldozatokat kell hozni. Nem tartja azonban helyesnek azt az elgondolást, hogy a költségvetési deficit eltüntetése hitelmüvelettel történjék, nltelmüvelettol, kölcsön szerzésével legfeljebb régi hiány eltüntetéséről lehet szó, de a jövő tekintetében, a szőnyegen lévő költségvetés deficitjét itt kell eltüntetni. Befejezésül hangoztatta, hogy teljes mértékben bizlk a polgármesterben és'munkatársainak ténykodéseiben, és hiszi, hogy a főpolgármester is' a jelen költségvetéssel parallel a legjobb tudása sze^r-lnt és a főváros szeretetévei fogja teljesíteni azt a feladatot, amellyel~a kormány megbízta. Ennek a bizalomnak a jegyében a költségvetést az általános vita alap«j jául elfogadja. Ugrón Gábor tetszéssel fogadott beszéde után Révész Mihály volt a következő szónok. Azt fejtegette, hogy a főváros ez évi költségvetéstervezete a lehető legrosszabb, amit el lehet képzelni. Az autonómia budgetkészltósl jogát nem lehet konflskálni. Bármilyen irányban vizsgálja is a költségvetést, a legsivárabb képet találja, mert Így a kormány oldaláréi minden törekvés megvan arra, hogy Budapestre minél több terhet? ró jon, ugyanakkor, a legmercvebben elzárkózik a vitathatatlanul jogos fővárosi kívánságok elől. A költségvetéstervezet részletes taglalása után Indítványt terjesztett be arravonatkozóan, hogy a közgyűlés utasítsa a polgármestert a közszolgáltatások árának és a HÉV tarifájának haladéktalan leszállítására. Hosszan foglalkozott a szociális költségvetéssel is és azt hangoztatta, hogy a kulturális kiadások csökkenése a logaggasztóbb jelenség. Teljesen elsorvadja községi szociálpolit lka és a szerencsétlen munkanélküliek kitaszított páriákká válnak. A legélesebben tiltakozik a munkahadsereg terve ellen, mert ez nem más, mint valóságos rabszolgaság. Nem ilyen robotraunkára van szükség, hanem tisztesógesen megfizetett szabadmunkára, amely megőrzi a munkásban az embert ls. A költségvetéstorvezetet nem fogadja el. Ezután a Keresztény Községi Párt első szónoka E r n s z t Sándor dr. következett. Azzal kezdte beszédét, hogy csalódva kellett látnia, hogy a főpolgármester még mindezldelg nem ismertette a szanálásra vonatkozó terveit és ezzel bizonyos fokig illuzótiussá tette a költségvetési vitát. A költségvetés Összeállítói feltétlenül alapos munkát' végeztek, /Polyt,köv,/