Magyar Országos Tudósító, 1934. október/1

1934-10-02 [113]

feltétlenül és szilárdan a nemzeti takarékosság alapján áll; ezt nemcsak hangoztatjuk, hanem minden téren és ninden vonatkozásban megvalósítani törekszünk. Á takarékosság eszméje nomzetnovelő és nemzetfenntartó gondolat, elsőrendűen fontos, ez egyik záloga a társadalom rendjének, a nyugalom biztosításának és a pénzügyi értelemben vett bizalom fenntartásának. A bizalom atmoszférája az egyedüli, amelyben a takarékosság minden vonatkea zásában kifojlodhetiki Ezért ezúttal is óva intem, figyelmeztetem ós kérem a nagyközönséget, ne engedjen esetleges hangulatos szólamoknak, amelyek a fogyasztás minden áron való növelésével, mint egyedüli pana^peával Ígéri megoldani egycsapásra az összes bajokat. A fogyasztásnak és a termelésnek, valamint a kereseti lehetőségeknek harmóniában kell állaniok egymással s ezért mindenkire nézve fontos, szinte kötelező: a takarékosság. Őszinte szívvel óhajtom, hogy ezt az egész nemzeti közvélemény megszívlelje s a tőkeképzésscl erősebbé, boldogabbá és gazdagabuá tegye az országot! A miniszter szavalta hatalmas hallgatóközönség mindvégig nagy figyelemmel hallgatta és helyeslésének, tetszésének hosszantartó tapssal és óljenzéssel adott kifejezést. Ezt követően Hegedűs Lóránd ny. miniszter szólalt fel, aki a TÉBE részéről üdvözölte a kongresszust; hangoztatta, hogy Imrédy Béla dr. pénzügyminiszter megdönthetetlen igazságokat juttatott kifejezésre, nézete szerint főleg akkor, amikor a bizalom helyreállásának szükségességét hangsúlyozta. Szellemes példákkal illusztrált felszólalásában előadta, hogy a tőke végeredményben csak munkából állhat elő s csak az takarékoskodhat lk, aki a nemzeti munkából kiveszi a részét. Ka t o n a Lajos, a Pénzintézeti Központ ügyvezető igazgatója széles történelmi perspektívába állította be a takarékosság'kérdését. Idézett a Bibliából, amely több helyütt is takarékosságra int} fele»lltette a legnagyobb modern pápák enclklikáit, amelyek szintén a takarékosságot propagálják, hangoztatta, hogy 30 nemzet világkongresszusán, ahol Mussolinit választották meg elnökké, ugyancsak az általános takarékoskodás elve mellett törtek lándzsát; utalt Doumergue francia köztársasági elnök szavaira, aki ugyancsak azt hangoztatta, hogy egyedül a kispolgárok takarékoskodása jelent az egyes nemzetekre nézve döntő nemzetgazdasági sikkért és értéket. Számos magyar közmondást Idézett, amelyek azt bizonyítják, hogy a magyar nép évezredes szelleme ls a takarékosságra int. Végül Körme ndy József postatakarékpénztár! igazgató mondott nagyobb beszédet, amelyben megemlékezett az ólső országos takarékossági napról. Hangoztatta, hogy a takarókossági propaganda legfontosabb eszköze, a napi és a szaksajté, valamint a rádió s ezek a szervek átérezve az ügy országos jelentőségét, mindenkor a legnagyobb készséggel szolgálták a takarékosság gondolatának érdekeit. Takarékosságot élőszóval is propagálni kell és ezen a téren a pedagógusok tehetnének sokat, de a tanároknak és tanítóknak mindenkor ügyelniök kell arra ls, hogy az iskola munkája összhangban álljon az egyes családok belső életével. Felemlítette az előadó, hogy a tőkeképzés fokozatos javulását örvendetesen bizonyltja az a tény, hogy amig 1928*»ban a postatakarékpénztárnál és a 12 legnagyobb országos pénzintézetnél mindössze 390 millió pengő szerepelt betétként, addig 1930ban ez az összeg már 590 millió pengőre szökött fel. A jelentékeny szaporulat kétségtelenül a céltudatos propaganda ^eredménye. A Nemzeti Munkahét tavaly is, az idén is legerőse'bb támasza volt a takarékossági mozgalomnak. Minden remény megvan arra, hogy a takarékossági propaganda rövidesen meg fogja hozni gyümölcseit. Hittel és meggyőződéssel kell hirdetni a takarókosság megváltó igéit, mert ez az ut vezet a magyar feltámadáshoz. A Tormay Béla elnök köszönte meg az előadóknak, elsősor/l ban Imrédy Béla pénzügyminiszterne'k nagy propagativ erejű felszólalását, s a kongresszus ülését a kora délutáni órákban berekesztette. /MOT/KY.