Magyar Országos Tudósító, 1934. október/1

1934-10-09 [113]

OKTÓBER S-IKA A SZARVASI ÖREGDIAKOK SZÖVETSÉGÉBEN. A Szarvasi Öregdiákok Szövetsége az aradi gyásznapon tartotta választmányi ülését, azután kegyo­latos emlékünnepét : Az elobbin Raffay Sándor dr.püspök, az utóbbin Kemény Gyula ny.MÁV-főfelügyelő elnökölt. Az Aradi Tizenháromról A n­t a 1 f i a Antal dr.,kultuszminisztérium! tanácsos emlékezett meg és azt mondotta, hogy a vértanuk, mártirok halála magyar földön flddig még nem lá­tott csodáit ébrosztetto a honfi-hüségnek. Németh János szavalt, /kOT/F. FEILITZSCH BERTHOLD BÁRÓ I.OSZTÁLYÚ ERDEidK ERESZTTEL Vx.Ló KITÜNTETÉSE evangélikus egyházi körökben is nagy örömet keltett. Feilitzsch Berthold báró ugyanis az Evangélikus Egyetemes Gusztáv Adolf-Gyámintézot világi clnSke és a Johann:' ta-Rond magyarországi csoportjának kommondátora c ,A karitász e kettős munkakörének szenteli már évek óta mindon ereiét a ne­mes báró„ /kOT/F, FŐVÁROS —-A PFNZÜGYI BIZOTTSÁG FOLYTATÓLAGOS ÜLÉSE. A pénzügyi bizottság kedden délelőtt folytatta a költségvetés általános vitáját. Az első szónok C s i 1­i é r y András volt, aki azt hangoztatta, hogy a költségvetést deficitmen­tesen kellett'volna összoállitani és éppen ezért vissza kellene adni a pol­gármesternek »HA deficitmentes költségvetést mutattak volna be, akkor semmi szükség sem lenne a -szanálásra. AZ a kérdés, hogyan lehetne deficitmentes­sé tenni a buggetet. Felfogása szerint három módon és pedig vagy ugy, hogy nem vesznek fel több kiadást a várható jövedelemnél, vagy a VAolff Károly által javasolt módon ugy, hogy a hasznos beruházásokat kölcsönből fedezik, vagy pedig a fővárosi telkek egy részének értékesitése utján^ A telkek kö­rülbelül hatszázmillió pengő értéket reprezentálnak és ebből az összegből az üres telkekre 380 millió pengő jut. A fővárosnak saját magának kellene a telekspekulációt kezébe venni, a jól bevált Községi Takarékpénztár utján, mert ezen a réven fokozni lehetne az értékesítési árakat, A települést céltudatos irányban kellene fejleszteni. Nem tudja, vájjon a polgármester nem akart vagy nem tudott deficitmentes költségvetést készíteni* Nem akart talán azért, mert az egyes ügyosztályok kívánságait honorálni óhajtotta, vagy nem tudott amiatt, mert a fővárosra háruló kötelezettségek szükségle­telt másként beállítani nem tudta. Foglalkozott ezután a szanálás ügyével és kijelentette, hojy Inkább mumusnak látszik ez a sokat hangoztatott ter­vezet. A főpolgármesternek csak akkor lehet sikeres a munkája, ha harmóni­ában dolgozik az autonómiával. A pénzü'gyi szanálásnak az utja különben sem az, hogy sebbel lobbal az üzemekhez nyúljanak hozzá, hanem először hajtsák végre a közigazgatás reformját. Ezen a réven sikerül majd elérni, hogy 9 olyan közigazgatása legyen a fővárosnak, amely minden polgári érdeket ki­j\£ elégít. Az elöljáróság! törvényt tc\ kellene fejleszteni, mert centra­' lisztikus törekvések ma már idejüket'multák. Az 1930. évi fővárosi tör­vény már előírta a közigazgatás megreformálását és mégsem történt semmi ezen a tóren 0 Reformra szorul elsősorban a műszaki, közegészségügyi és szociálpolitikai adminisztráció és a városgazdasági ügyosztály feladatkör Természetesen csak avatott ember nyúlhat ezekhez a kérdésekhez, mert a tár sadalom kialakulását formálni kell tudni. A kerületi elöljáróságokra kell fektetni P fősúlyt, mert megfelelő" hatáskör mellett ezek nagy segítségére tudnak lenni a polgárságnak. Beszélt a nagyüzemek Összevonásának ügyéről is, de tiltakozott az ellen, hogy diktatórikus hatalommal felruházott em­bert állítsanak élükre, akinek majd az le^z az első cselekvése, hogy el­bocsát vagy ezer embert. Budapesstnek uj életre van szüksége é3 ezt az uj •eletet minden erővel elő kell készíteni. /Folyt„köv„/

Next

/
Thumbnails
Contents