Magyar Országos Tudósító, 1934. szeptember/3

1934-09-24 [112]

VOQJX MINISZTER ES GYÓGYSZEK1 ARI'ULAJDÜNOS F AKtí AJU (iXtí A X.UAVJSN XSZcal EL6TT . A gyógyszerészek körében lezajlott pártharcok folyományaképpen ez év január végén Bársony Elemér volt népjóléti miniszter és LÖcherer Tamás gyógyszertártulajdonos kardpárbajt vivtak, amely alkalommal Bársony fején könnyebben megsebesült. A királyi ügyészség mindkettőjük ellen vádiratot adott ki párviadal vétsége cimén és ügyükben ma tartott tárgyalást a büntetötörvényszék Varady-Brenher-tanácsa. Mindkét vádlott beismerte bűnösségét és azzal védekezett, hogy társadalmi kényszer hatása alatt verekedtek meg. A tárgyal® lefolytatása után a törvényszék bűnösnek mondotta ki a vádlottakat a vád értelmében és ezért Bársonyt száz, Löcherert pedig háromszáz pengő pénzbüntetésre Ítélte el. Az itélet jogerős.. /MOT/ Ma. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció HŰTLEN KEZELÉSI ¥ÁD A POSTAMESTEREK ORSZÁGOS NYUGDÍJINTÉZETÉNEK V^ ELNÖKE ELLEN. A Postamefefeerek Országos Nyugdíjintézetében a mult esztendőben vizsgálatot tartottak s a vizsgálat "öitán az intézet elnökelWágher Richárd föpostamester, lemondott tisztéről. Az egykori elnök" ügykezelésével kapcsolatosan lefolytatott vizsgálat után a királyi ügyészség hűtlen kezelés bűntettével vádolta meg Wagner Richárdot,.- akinek bűnügyét ma tárgyalta a büntetőtörvényszék Kovács Miklós dr^ törvényszéki biró elnökletével, A vádirat ismertetése után Wagner Richárd kijelentette, hogy nem érzi bűnösnek magát és az elnök kérdéseire többek között a következőket mondta: - Az intézet célja az volt, hogy a postamestereknek, azck özvegyeinek, árváinak nyugdijat folyósítson és bizonyos esetekben segélyt nyújtson. Én 1922 óta voltam vezetőségi tag és 1927-ben lettem az intézet elnöke. Még elnökségem előtt történt, hogy az egyik vezetőségi tag indítványára kimondotta az intézet, hogy rendelkezési alapot létesit dihzkrét kiadásokra és ezt a határozatot Demény 'Károly államtitkár is jóváhagyta. A határozat szerint a rendelkezési alap fölött az elnökség diszponált. - De ez alapszabályellenes volt, - szólt közbe az elnök,Miből létesítették ezt a rendelkezési alapot? - Kölcsönök nyújtásánál a kölcsönvevőnek jutalékot kellett fizetni, s ezt az egy százalékot a rendelkezési alap céljaira fordítottuk. Megjegyzem, hogy az egyesület ezáltal nem károsodott, mert minden egyéb jövedelem, ami eddig volt, az egyesület céljait szolgáltai - Önök a kölcsönöknél a felektől váltóbélyegre is vettek fel pénzt és a váltóra nem ragasztották fel a bélyeget és a pénzt a rendelkezési alaphoz csatolták, - Nem bélyegre fizették be a kölcsönvevők azt a bizonyos összeget. Senkit és az egyesületet se károsítottam meg. - Egy gyűjtésből visszamaradt 24o pengő és ezt szintén elvonták az egyesülettől, - Megfestettük két elhunyt elnök arcképét s az előleget a festőművésznek a rend lkezési alapból fizettük ki s ez a 24o pengő csak visszafizetése volt ennek az előlegnek. - Késedelmi kamat cimén vettek fel pénzeket,összesen 45oo pengőt és ezt az összeget is elvonták az egyesület elől, hogy a ren• d lkezési alapban helyezzék el. - Nem vontuk el az egyesülettől, ez nem érintette az egyesületet. - Önök megvették a Várfok-utca 12. számú házat 77e.occ pengőért, hogy ott internátust létesítsenek, az épületet átalakíttatták és ugy egyeztek meg az épitésszel, hogy az átalakitási költséget negyedévi részletekben fizetik és önök mégis egyszerre kifizettek 37oco pengőt. Ekkor az épitész 15oo pengő storno-dijat fizetett s ezt az össz-eget sem az egyesület vagyonához csatolták, hanem a rendelkezési alaphoz. - Ez nem storno-dij volt., - hangzott' a védekezés. - Az építész felajánlotta az 15oo pangót bármilyen célra. /Folyt.köv./ P.