Magyar Országos Tudósító, 1934. szeptember/3
1934-09-22 [112]
/A KATOLX US NE'i SZÖVETSÉG SZOMBATI ORSZÁGOS NAGYGYŰLÉSE, Folytatás 1./ A nagy t jtszéssol fogadott elnöki megnyitó elhangzása után -József F e r i a e királyi herceg mondott nagyszabású ünnepi beszédei} - Sok szépet hallottam orrol a szövetségről,- úgymond - sok lelek arad ki innen, s igen kevés - politikum... A huszadik század az'öszszeomlások, a hatalomérte suszamlusok, a tekintély rombolás ok évszázada. E fiatal évszázadban máris annyimindon törtónt, mint máskor százév alatt. Mindonki és mindon uj helyzet elé került, /S szavaknál érkezett meg a díszközgyűlésre Serédi Jusztinián dr. biboros hercegprímás, akit a hatalmas közönség felállva por*ékig éljenzett, 3 tüntető melegséggel fogadott./ Ami tegnap érvényben volt - folytatta beszédét a királyi herceg - az ma. már a történelemé, ML az összes uj elmeleteken, az egész, uj világhelyzeten keresztülrag:/ og Krisztus örökérvényű tanitása, amely ol-el tűnhetik néha az jmberek leikületében, a mélyebb lelokrótogakbo, de az élet igazi nagy pillanataiban mindönki o tanokhoz kap vissza. A krisztusi tanításhoz menekül. A királyi herceg ezután az orosz bolsevizmusról beszelt, s hangoztatta, hogy felfogása szerint - Leninnek világtörténelmi szempontból csupán egyetlen erdeme van, s ez az, hogy összetörte a schizmat, megszüntette a nagy keleti egyházszakadást, amennyiben az oroszok nagy tömegei a katolikus valláshoz térnek lassankent vissza. - A kollektivizmus ennek a századnak egyik legújabb jelszava. Ezzel a j elszaval vezetik felre a tömegokot, csoditik nagy közössegekbe, s végül rabszolgasorsba t, szitják. Nagyjából JZ történt Oroszországban is, ahol hasonlithatatlaftul nagyobb a zsarnokság, mint bármelyik cár uralma ' alatt is )lképzolhető volt. A kollektiv tagadás szellemévol a kollektív Krisztust kell szembeszögezni. A kollektiv Krisztus - az egyház aktiv réRZO, aki hisz és imádkozik, az élő elevenséggel kapcsolódik Jrt 0 máhozl El kell érnie a. kollektiv krisztusi tanoknak a gyárak műhelyéig, a tudós laboratóriumáig es a társadalom alapegységéig: a családig, *„ katolikus Magyarország magva is a családban gyökerezik; az anya tanitje meg imádkozni gyermekét, s igy együtt csirázik ki az .mberpalánták lelkében a nazaszeretot és a vallás. A túlvilág is egy nr gy haza, -melynek fejodolme az Isteni Szürke, hétköznapi hitvaliokra van szükség, a tömognek más ideálokért kell rajongania, mint például a ma mar kultusszá erőlködött sportért. A kisportolt, gyönyörű, egészséges testben ép leleknwk kell lakoznia, Á lwlok sportja: a hit, az imádság. A Katolikus Népszövetség voltaképp a a magyar nép szövetsége az Istennel, s az Isten e szövetség erejevei fogja visszaadni a magyarságnak a régi Nagyrnagyarországot! /Hosszantartó lelkes éljenzés és taps./ Krisztié s Sándor dr. pécsi egyetemi tanár volt a következő sz -T-ok, aki főleg arról beszélt, hogy a különböző egyetemi fakultások hallgatóinak más fakultások stúdiumaival is behatóbban kellene foglalkozniuk. A legutóbbi, Oxfordban megtartott egyetemi professzori nemzetközi kongresszus például határoza.tilag követelte, hogy a teológiai fakultások eddig elzárt kapui nyíljanak meg a laikus, civil egyetemi hallgatók előtt is. Bolathatatlanul nagy j e lent ós égü határozat ez, ilymódon a közélet es tudomány majdani VeZerférfiai - szakmájukon kivül - vallásos hitükben is tudományos megalapozást nyerhetnének, s igy hitbelileg megerősödve foglalhatnák el az életbon a szamukra kijelölt ve ze toposz tokát. Vegul E r n s z t Sándor dr. ny. miniszter mondott gyujtohatású beszedet; - Nyugtalanság van'Eur u pa szórta - mondotta - a. nyomor mindont át a lakit, a tudományt is kikezdi, sőt a vallást is érinti. A Szentatya féltő gonddal felhivjr erre a papság figyelmét. A közéleti küzdolmok vallás es hit nélkül meddő ok maradnak. Nekünk magyaroknak különösen nagy szükségünk van a. hit erejére es a vallás vigaszára. Arra kell törokod-iünk, hogy a. magyarság sorában tökéletessé v alj ok az egység es az emberi 8 szeretőt. I A s^ c nok ezután a németországi állapotokat vázolta, s kitartásra buzditotta a németországi katolikusokat, i A közgyűlés Szmrecsányi Lajos jgri érsek elnöki [ zároszavaival a későesti órákban fejeződött be. /MOT/Ky
