Magyar Országos Tudósító, 1934. szeptember/3
1934-09-27 [112]
VITRIOLOS FELTEKENYS3ÍGI DRÁMA. Július végén a Pannónia-sörözőben vitriolos szerelmi dráma játsz°dott lo. Kov cs Gyula cipés zmes tor s°savval sz amonöntö tto féleségét,, aki balszoméro megvakult. A merénylő férjet, Kovács Gyulát letartozt tták és ellené a kir. ügyészség egészségrontás büntette cimén vadat emelt. A féltékenységi dráma ügyében ma tartott folyfe tolagos tárgyalást a büntetőtörvényszék Schirilla-tan^csa, amely előtt KoVv-.es Gyula izgatottan adta elő védekezését: - Mindennek a nagy 3zerolom és a féltékenység volt az oka. Imádtam a feleségemet, akinek azonban furcsa éskülöbös szokásai volta;: és ezekről nem tudtam leszoktatni öt. A vége azután az lett, hogy feleségem ez ev t ,anuárj ban elköltözött tőlem. Ez nagyon elkeserített, mert szerettem. Vissza akartam téríteni, de nem járt sikerről. Közben különféle híreket hoztak felőle ismerőseim. Megtudtam, hogy feleségem'Siófokra utazott és o -t felironöi alkalmazást vállalt. Leutaztam hozzá, és kértem,hogy térjen vissza. A mólon sétáltunk és ekkor hozzánk lépett ogy hajoskapit. ny ós így sz.lt: "Megkapta.* a virágot, amit tegnap este küldtem?" az is nagyon elszomorított és nagyon féltékennyé tett, Elutattam Siófokról és sokáig nem találkoztunk s csak" később tudtam meg, hogy feleségem a'Pannónia-sörözőben állást vállalt. Tudtam'arról, hogy udvarlói vannak, ez végsőkig elkeserített és elhatároztam^ hogy ha máskép nem megy, el fogom őt csufitani. Július 14-én este sosavat vásároltam és bementem a sörözőbe. A sosavat beleöntöttem ogy söröspohárba, majd a pincér által od-..hivattám a feleségemet. Ki is jött hozzám, s amikor én megláttam, egészen elvesztett m az őszemet, felkaptam a söröspoharat ós tartalmát az arcába loccsantottam. Kom akartam mást, csak azt, hogy csúnya legyen az arca. Még ma is nagyon szeretem E és ha jö no visszavenném. A vádlott feleségét Kovács Gyulánét hallgatták ki ezután. A fekete pápaszemes asszony többek között elmondotta, hogy kereskedelmi érettségije van, azelőtt bankban volt tisztviselőnő. A merénylet' következtében nyolc hétig feküdt korházban és bal szemére megvakult. - Szerettem a férjemet - mondta az asszony - de az uram nagyon könnyelmű életmódot folytatott, kártyázott, éjszakázott, nőismerősoivel mulatott és velük fizettette' a mulatság költségeit, s mindezért olhnlegeit közöttünk a viszony. A kérdéses napon az uram beüzent hozzám a sörözőbe s'minthogy tudtam arrcl, hogy mllyon indulatos ember, kimentem hozzája. A férjem azt mondotta, hogy elutazik Nagykanizsára, dolgozni fog és' megkérdezte, akarok-e vele élni. En aZt válaszoltam: ha hivsz megyek." Alig mondottam ki ezeket a szavakat, az arcomba öntötte a maró folyadékot. Nyomban a fürdőszobába siottom, lomodtam arcomról a sósavat és őzért nem lett még nagyobb bajom. Az elnök szembesítette a vádlottat és a feleségét. A cipészmester indulatosan, idegesen szólt: - Nézz a szemembe és válaszolj, mondtad-e azt, amikor to1 ,fon...ltam, hogy nom akarsz velem élni? - Nem mondtam, - felelte az asszony, aki végül is az elnök kérdésére kijelentette: - Kivánom a megbüntetését. A to T áí>biak során elmondotta még az asszony, hogy férje egy alkalommal Székesfehérváron késsel mogszurta őt. - Nom azért történt ez a merénylőt, mort ön más sal együtt elt? - kérdezte a védő. - Ez nem igaz, - felelte az asszony. - ^gaz-e, hogy önök ' mindketten kokainisták és morfinista 17 :? - Én sohasem voltam, - felelte az asszony, aki ezután látotté az esküt vallomás, ra. /Folyt. köv./P.-
