Magyar Országos Tudósító, 1934. szeptember/2

1934-09-12 [111]

1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1934. szeptember 12. — CSENDÉLET A MOSÓKONYHÁBAN. Anyós és vő: Végh Ferencné és Knevel Mihály kereskedő együtt veltdí vádlottak ma délelőtt a büntetőtörté nyszék 'Lányi-tanácsa előtt. Az volt a "vád ellenük, hogy egymásra támadtak, Véghné házának mosókonyha jában, az asszony forró lúgot öntött vejere, aki viszont szintén nari maradt tétlen: a kezében lévő rolöhuzOval többször az asszonyra sújtott, akinek egyik karja eltörött. A harcias vő ellen többrendbeli testi sértés miatt /ádaT^emelt az „ügyészség. ,mert a kérdéses naponnemcsak az anyósát bántalmazta, hanemyril^tJL sógornőjére is t .támadt

1

.Az anyós ellen egészségrontás büntette miatt indult bűnvádi eljárás. Az anyós é s vő a mai tárgyaláson már békés hangulatban álltak szemben egymással: egyik sem kérte a másik megbüntetését. - Az egésznek anyagiak voltak az okai - vallotta Végh Ferencné. - Kis házat építettünk es emiatt súlyos gondjaink keletkeztek, de a vőm nagyon izgága ember ós többször megverte feleségét is. Nem igaz, hogy én forró lugkövet öntöttem volna rá, hanem csak a mosáshoz használt lúgos vizet loccsantottam felé, de ehhez jogom volt, mert rámtámadt s valahogy csak védekezik az anber. Megbüntetését azonban nem kívánom. Knevel Mihály beismerte, hogy mégverte az anyósát . - Nagyon beteg voltam akkoriban, ezt tetézték az anyagi baplt] amiből állandó perpatvarok keletkeztek. A.kérdéses délelőttön feleségemért mentem a mosókonyhába, aki azonban visszafeleselt, mire én indulatomban szájonvágtam. - Maga csak ugy tudja cirógatni a feleségét, ha szájcnveri? kérdezte az elnök méltatlankodva. - Megvallom kérem, akkoriban bizony többször me^is vertem a feleségemet, annyira voltunk már . Féléve azonban minden rer .ben van és megszűntek teljesón a civodások anyósommal is. Igaz aa is, hogy anyósomat megvertem, de ő volt az, aki kéretlenül beleavatkozott a- köztem és feleségem közötti civódásba és azután leöntött forr

0 lúggal* Akkori leromlott idegállapotomban indulatba'jöttem és bizony használtam a kezemben léve rolóhuzot. Lehetséges, hogy sógornőmet is megütöttem vele,^amit szintón-sajnálok, - vallotta a keresked". A törvényszék, miut^imegállapitotta, hogy Knevel felesége visszavonta a férjével szemben annakidején emelt panaszát, G-rottö Lász lü dr. ügyész vádbeszéde alapján bűnösnek mondta ki Végh mrencnét, mint Knevel Mihályt egészségrontás, illetve súlyos testi sértés vétségében és ezért fejenként kéthonapi fogházbüntetésre itélte őket, a büntetés végrehajtási azonban az onyhitő körülményekre val : tekintettél próbaidőre felfüggesztette. Az itélet jogerős. /MOT/ Sy. HÁBORÚ ELŐTT ÉRIÉ A BALESET ÉS ROKKANT JÁRULEKOT VETT FÖL. Szabó József géplakatos a háború'után megvizsgáltatta magát orvossal s a szemklinikán megállapították, hogy a jobbszemén baleset érte s a baleset következtében a szemgolyót el kell távolitani. A géplakatos azt hangoztatta, hogy a háború következtében vakult meg egyik 'hzemére és ezért ötvenszázalékos rokkantnak minősítették és évekig folyósították szám,ra a különböző járulékokat. Most kiderült, hogy 1911beu érte a baleset s ezért a királyi'ügyeszség okirathamisitás, valamint csalás miatt vadat emelt ellene. Szabó József a Schadl-tanács előtt megtartott tárgyaláson a zzal védekezett, hogy a háború alatt rosszabbodott az állapota, tehát jóhiszeműen mondta magát rokkantnak. A törvényszék végül is Szabó Józsefet csalás és okirathami si tás vétségéért egyhónapi fogházra ítélte. Az itélet nem jogerős. /MCT/ P.