Magyar Országos Tudósító, 1934. szeptember/2

1934-09-12 [111]

/KAPI BÉLA ÉS KISS ISTVÁN PÜSPÖKÖK, SZTRANYAVSZKY SÁNDOR ES TASNÁDI NAGY ANDRÁS BESZÉDEI AZ ORSZÁGOS BETHLEN GÁBOR-SZÖVETSÉG BALA3 SAGYARMA TI JNNEPÉN. Folytatás 1./ Feltűnően meleg taps fogadta az est ünnepi szenokát, & a p í Béla dr« dunántúli evangélikus püspököt, aki beszédében t többi között széket mondotta: - A nemzet igazi életfentartó ereje az egységében van úgymond - és éppen c.z egység tudja átváltoztatni erényekké a nagy nemzeti hibákat, szétdarabolt erők összegeződnek általa hatalmas teremtő szintézisben, bizonytalan tapogatózások válnak öntudatos programmá, ha a nemzet egészét áthatja az egység gondolata* Mert a valódi egység nem jelent egyformaságot, a teremtő Isten az alkotó egyéniség Istene és nem a sivár egyformasága* - hangoztatta a püspök és Illusztrálta tételét a természet, az embervllág és a nemzet példáival. Majd Így folytatta Kapi Béla: - Az egység nem abban rejlik, hogy u nemzet minden rétege egy és ugyanazon nyelvet beszélje, ugyanahhoz a valláshoz tartozzék, ugyanolyan társadalmi, szociális elhelyezkedést keressen, A nemzeti egység mindenekelőtt történeti homogenitást jelent, s ez ismét nemcsak tradíció, hanem küldetés, nemcsak közös mult, hanem közös jövő, • • nemcsupón a közös szenvedések emléke és évszázadokon át összekovácsolt egysorsuság, hanem az a bizonyos tudat,, hogy a nemzetnek van Istentől adott küldetése. Küldetése van arra, hogy a nemzet ezen a földön minden változások között is magyarnak megmaradjon, önmagát emelje fel a nemzeti műveltség legmagasabb fokára ós speciális értékeivel ajándékozza meg az emberiséget, Es nindezon felül képviselje azt a világtörténeti mieszióját is, amit Isten rábízott: önmaga értékelvei és a nagy közös emberi értékok mcgvédelmezésével adjon valami,más nemzet által el nem . • végezhető többletet a világnak. A lelki egység első parancsszava: szolidaritás, ez pedig annyit jelont, hogy mindenkiben meg kell látni a magyar gonolat hordozójót és m'ndenkiben megbecsülni a magyar testvért. Elválasztó vonalak, nyelvi, műveltség*., szociális és felekezeti különbsógdkfelett és azok ellenére is meg kell ismerni, megkeresni és megvédelmezni egymás között a magyar kapcsolatokat. Mert a magyar egység nem követeli azt, hogy egyéni sajátosságainkat megtagadjuk. Nem azt kivánja, hogy az a katolikus ne légyen jó katolikus, a református ne legyen jó református, nem Azt keresi, hogy a földmivelő embert kiemoxjc számára idegen területekre, a társadalmi érdekek is bőven szóhoz juthatnak. A szolidaritás törvénye azt kivánja, hogy mindenekfelett ismerje meg a magyar ember azt a közös oltárt, amelynek tüzét a saját áldozataival szitsa és tartsa ébren. Befejezésül idézte Kapi püspök a bibliai képet, aacly Izraelnek a fogságból való visszatéréséről szól, amikor Nehéralás

? a második honalapító minden családot felszólít, hordja a« áldozati oltárra a maga tüzelőfáját s ezzel adjon kifejezést testvéri érzésének. "Mert az oltáron a tűznek sohasem szabad kicludnla." Oda tudju-e vinni minden magyar erre a közös oltárra bűneit, i a maga testvér- és nemzet-szeretetének áldozatát?! - ezzel a felkiáltással végezte nagy figyelemmel hallgatott beszédét a dunántúli evangélikus püspök. Záró szavakat Sztr-anyav szky Sándor dr, ny. államtitkár, egyházkerületi felügyelő mondott és kiemelte, hogy a Bethlen Gábor-Szövetségnek azért háláé a protestáns társadalom, mert a három protestáns közösség összefogásának kieváló és eredményes munkása és mert a nemzet nagy érdekeire mindig figyelemmel van. Megértést, támogatást kér az egész magyar társadalomtei u szejvetség számára. /MOT/F