Magyar Országos Tudósító, 1934. szeptember/2

1934-09-18 [111]

RHYS DAVIES ANGOL KÉPVISELŐ ELŐADÁSA A KÜLÜGYI TÁRSASÁGBAN. A Magyar Külügyi Társaság meghívására Rhys J. D a v i es angol munkáspárti képviselő kedden este hatórakor az Országház épületében előadást tartott a békeszerződések következményeiről. Az előadáspn nagyszámú előkelő kö&nság jelent meg, amelynek saraiban ott volt többek között: Nagy Emil volt igazságügyminiszter, Józan Miklós felsőházi tag, Rosenberg Auguszta és a közélet számos ismert alakja. Luk á c s György nyitotta meg az előadóülést és üdvözölte a vendéget. Rhys Davies bevezetőszavaiban kifejezésre juttatta, milyen örömmel látja hogyMagyar or s zág az utóbbi években is mentes maradt azoktól a zavarokt°l, amelyek oly sok szerepot játszottak például az egyik szomszédállam fővárosában is. Kétségtelen érdeme Magyar őrse ágnak, hogy tudja magát kormányozni. Megemlítette azután, hogy eredetileg a britt politika egyéniségeiről, majd az angol szociális biztositas kérdéseiről kivánt beszélni és kerülni akarta a kényes nemzetközi politikai kérdéseket, de miután meggyőződött arról, hogy a közönség érdeklődése inkább arra irányul, hogy megtudja, milyen Anglia véleményo a magyar helyzetről, a lehetőség szerint inkább ezzel foglalkozni. Hangsúlyozza, hogy az angol alsóházban helyet foglaló pártok tagjai között alig van bárki is, aki ne tudna Magyarországnak a békeszerződésből származó sérelmeiről és ez,az angol viszonyokat ismerve, már igen nagy vívmánynak tekinthető. Utalt arra, hogy az angol munkáspárt már 192°-ban tett deklarációjában kiemelte, hogy a békeszerződósok crndelkezésoi igen nagy mértékbon a gyűlölködésen és a gőgön épülnek fel, s azokban igon nagy szerephez jutottak a felszitott szenvedélyek. Az angol parlament másik két páriának sok tagja is meg van győződve arról, hogy a békeszerződés egyonosen végzetes Európa békój éro nézvo. Nem szabad azonban figyelmen kivül hagyni, hogy ma már nincsenek hatalmon azok, akik a békeszerződést megcsinálták, s az angol alsóház 615 tagja közül mindössze 50 van, aki a háború végén már képviselő volt, Magyarország sok barátot szerzett Angliában és ha Anglia barátsága Magyarorsz ág iránt elegendő volna^: az ország felszabadítására, x&x± nem volna a magyaroknak mitől szonvedniök, ámde nemcsak a barátság, hanem még egy nemzőt követeleseinek igazságossága sem elegendő, bár kétségtelenül igen nagy orősségo egy államnak az igaz sági . A magyar probléma középpontjának azt tartja, hogy többmillió magyar embert idegen népek kormányoznak. Mint a kis walosi nemzet tagja, különösen meg tudja érteni a kis magyar nemzet problémáit. Arr

ó

l van itt szó hogy a fenyegető ököl eltávolodjék a kis Magyarország és Ausztria arcától. Remélni""'koll, hogy az emberiség lassanként belefárad saját ostobaságaiba és ugy érzi, hogy a határkérdés csak egyike azoknak a korlátozásoknak, amelyeket az emberiség magára kényszeritott, Egyebek között az a felfogása, hogy a kereskedelemnek ugyanolyan szabadnak kellene lonnie, mint a költészetnek, művészetnek és zenének. További fejtegetései bon türelemre intotte a magyarságot és példaképpen felhozta a világpolitika több nagy problémáj át, amelyek megoldása, a - földkerekség nagy -államait elsősorban foglalkoztatja. Egyebek ^között igen érdekes megvilágításban tárgyalta a munkanélküliség kérdését. Végül kifejtottc, hogy az 'emberi nem valahogyan képtől önnek mutatkozik most politikai és gazdasági 'ügyeinek megfelelő berendezésére, do az kétségtelen, hogy békét akar és egyetemes bekét, csak egyelőre nem tudja, hogyan tegye ^ meg az első lép -st. Áíz előadó szentül hisz a béke eszméjében és végül kijolontotto, hogy el fog jönni a nemesebb és szebb nemzedék, a-- | melynek szóméban tudás es lelkében

1 szabadság lesz, , ^

z előadást, amelyot Davies képviselő szollemos és ötlotos •előadási modora különösön élénkké és helyenként humorossá tott, a közönséigon nagy totszéssol fogadta és a végén porcokig tartó tapssal köszönte ..' m

°§. 4 külügyi Társaság novébon i- u k á c s György mondott köszönetet aa előadónak es záróbeszédében kifejezésre juttatta, hogy valamonnyi nemzőt kozul a brit nemzetek, igy a walesiek értik meg legjobban más nomzotek nohez Borsát, majd hangsúlyozta azt a reményét, hogy a magyar igazság folü kerekedik. /M0T/x*Bl 'A/\