Magyar Országos Tudósító, 1934. szeptember/1

1934-09-06 [110]

PRO D 0 ti 0» Dr. Láz á r Andor igzzságügyminisztor üdvözlőbe szedo a Nemzetközi Jogi Egyesülőt negnyitóülésón.Az ülés lofolyását kövotkoző kiadásunkban adjuk,/MOT/ - Talán non túlzás, ha azt mondom, hogy a nemzetközi jog tudós müveiéi az emberiség nagy családjának tanítómesterei, az ellentetek provontiv kiküszöbölésének és a felmerült ellentétek békés elintózósénok bölos is hivő munkásai, összejövetelük öröm és kitüntetés annak az országnak, ahol ülésüket tartják, tanácskozásaik eredménye pedig - hiszem, hogy a nemzetek békés együttműködésének uj útjait^ uj lehetőségeit fogja mogmu* tatni, - Mindenki, aki valamely nemzőt életének bármilyon v unatkozásban vezetője és mint ilyen szolgálni akarja nemzetének érdekeit, soha som tévesztheti szem elől, hogy a nemzetek részei az egész emberi társadalomnak, létük, fejlődésük nem független az ogősz emberi társadalom többi részének: az egyéb nemzeteknek a lététől, fejlődésétől. - Nem tévesztheti ol szem elől az egész emberi társadalom egymásrautaltságának minden ozzol ellenkező törekvést legyőző hatalmas gondolatát, Nom feledheti ol, hogy amint az egyes nemzőtök is organikus életet élnek, épp ugy az egész emberi társadalom is élő organizmus, melybon az egyes tagokat érő seb, vagy betegség sokszor logyöngiti, elpusztítja a másik tagot is, - Nom feledheti el, hogy az egymásra utaltság tenyo az . altruizmusnak is nevezhető józan ag&izmus alapján egymás segítését, ogymáo támogatását irja olo mindnyájunknak - saját erdekünkben is - nom pedig a bellum omnium contra omnos-t, - Nem feledheti el, hogy ha a nemZotok gazdasági", kulturálio jogi, művészeti, sport és egyéb téren érintkeznek, egymást megismerik, A megismerést megértés kövoti, B megértésnek pedig van egy különös varázshatása, arait a francia ugy fejez ki, hogy: tout comprondro, c»ost tout pardonner, - Bármily vonatkozásban logyon is valaki vozeteszerepban,. vigyáznia kell, hogy pillanatnyilag előnyomuló érdekek felhöjo el no homályosítsa tisztánlátását, vigyáznia kell, hogy pillanatnyi látszólagos előnyök kedvéért fel no áldozzon állandó értékeket, sebet ne ü: són gazdasági, vagy jogi princípiumokon. No felejtse ol soha, hogy a tormészot, a hc-gyok, a folyók, a föld s a tenger megszabják az omborok gazdasági,, kulturális, stb, lehetőségeit, s a magjuk lassú, do állandó, s igy ellenállhatatlan erőjével sokkal hatalmasabbak, mint a volük ollontőtben álló emberi parancsszó, még ha az emberi parancs a parancs legmagasabb formájában, törvényben, vagy nomzotközi szerződésben jolontkozik is, - Ismétlem, no folojt'sük ol, hogy a nemzőtök és ügyesek nagyobb jéletre, magasabb igények könnyebb kielégítésére csak az egymásrautaltság konzekvenciáinak a bölcs levonása es gyakorlati megvalósítása utján juthatnak olj .nem pedig az egymás megismerését megakadályozó elzárkózás, a szükségletek kielégítését megnehozitó gazdasági autarchia és a saját házát a szomszéd házáhak f olgyuj tásával védő u,n, politika utján

0- A nomzoti célok eléréséért folytatott küzdolmot is számvetésnek kell megelőznie, mikor is az államférfi kell, hogy megvizsgálja későbbi katasztrófák, vagy csalódások elkerüléso érdekében, vájjon nemzőt ónok képosségoi ogyönsúlyban vannak-e a nemzőt! ambíciókkal, A nemzőtök gazdasági küzdőimében az igények es lehetőségek egyensúlya adhatja csak meg a gazdasági élet- zavartalan monotét, - az ezzel az elvvel ellenkező politika előbb-utóbb csődöt mond. Bármennyire is képes legyen valamoly nomzot nagy célok érdekében heroikus lemondásra, mégis; az állami pranacsszóval, a világgazdasági lehotőségekkel szemben rákényszeritett lemondást hosszú időn át az emberiség nem képes sokáig tűrni. - Régi igazság, hogy a jogász agya logikus gondolkozásra, a konzekvenciák előrelátáséra és az élet j olenségok szintetikus felfogására és értékelésére van berendezve. /Polyt.köv./ fq