Magyar Országos Tudósító, 1934. szeptember/1
1934-09-10 [110]
A iVU/MU-AZU-ATAÖl DiZiUTTÖAU UJUfcöű* A közigazgatási bizottság hétfőn délelőtt tartotta szepfcem berhavi ülését B o r v e n d é g Ferenc főpolgármester elnöklésével, A polgármesteri jelentés ismertetése után megindult vita első szónoka P e t r o v á c z u yula volt, aki elsősorban kifogásolta, hogyftkülönböző épitési szerződéseken nem viszik az autonómia illetékes szervei elé, holott a fővárosi törvény is ugy intézkedik, hogy 50.000 pengőnél magasabb értékű ügyeket a oizottságok elé kell vinni és ezt a polgármester maga is megígérte." Szinte félve szól a másik kérdéshez, az alagutügyhöz, mert ebben a dologban a mult ülésen az autonómia saj át ti ss^tviselői részéről rehdreutasitás hangzott el a kritizálok felfr esetleges sajtópert is kaphat, miután a tisztiügyészség ujabban ilyen lépéseket is próbált értesülése szerint. Nem hagyja magát megfélemlíteni és szabadoNmyllvánltja a kritikáját. Nem 'derült ki alpolgármesteri jelentésből, hogy mennyit fizettek ki eddig az alagút építéséért a vállalkozóknak. Nem derül ki az sem pontosan, hogy mennyi készült el eddig az alagútból. Tudomása szerint tiz egynéhány méter és a két,akna. Arányos számítás szerint ezért legfeljebb 57.000 penget kaph ttak a vállalkozók. Kereken ez az összeg az, amit követelhettek. De ugy tudja, hogy a most haz\§navehetétlennek mondott beton formaköveket előre elkészítették az egész másfélfellomóter hosszú alagútépítéshez és az árát is előre kifizette a főváros. Most utólag ^azután kiderült, hogy ez a megoldás a vál» lalkozók szerint nem jó és ujabbjpénzt és más megoldást ajánlanak. Szeretné tudni, hogy ki utalványozta a pénzt a vállalkozóknak és mennyi az az öszszeg amelyet pontosan kifizettek. A vállalkozók most vastübinget ajánlanak. ErTrol is különböző mendemondák vannak. Nem tudja, ezzel is nem járnánk-e ugY, mint a formakövekkel, fia helytálló, .amit a polgármesteri jelentés közöl, hogy tudniillik a vállalkozó minden kockázatot tartozik vállalni a szerződés szerint, akkor helyesli a r>olgármestor eljárását, erélyes lépését, a szigorú ultimátumot, amit már régen meg kellett volna tenni. Nem tudja igaz-e, hogy a bajbajutott vállalkozónak most valóban magasabb fórumok akarnak-e segítségére siet^hi olymódon, hogy alagútépítés helyett más megoldást ajánlanak egy hidátépitéssel'kapcsolatban. Beszéde további során az autótaxitarifával foglalkozott. Az az engedmény, hogy poggyászaiiat nem számítanak, a publikumot nem túlságosan érinti. Az alapdíjat kellene mérsékelni, A taxlkrlzls egyotlen oka a magas tarifa. A bécsi taxisok 30 garasos alapdijat vezettek be és az egyik osztrák autógyár olcsó kistipusu kocsikat gyárt . taxiforgalom számára, ezeknek az ujtípusú kocsiknak ugyanis nagyon kevés üzemanyag kell. Ha nálunk is igy,keze1nék a kérdést, sok ember jutna munkához, keresethez, uj exisztenciához és a főváros megfelelő közlekedést kapna, V/ o 1 f f Károly beszélt utána, aki élesen kifogásolta, hogy az utóbbi időben a főváros felterjesztéseit a felügyeleti hatóságok nem'veszik figyelembe és nem kezelik olyan komolyan, ahogy azt a főváros tekintélye és'a felterjesztésben ismertetett kérdés fontossága megérdemelné. A felterjesztésekben csupa nagyjelentőségű súlyos kérdésekről van szó. Feltétlenül szükséges, hogy a felügyeleti hatóságok és a főváros között a harmónia ne bomoljon meg. Csak kölcsönös jóalcart tudja kivezetni a nehéz helyzetből a nemzetet. Az összefogás jegyében a jó gondolatokat ie tettekké kell átalakítani. A főpolgármestert kéri, mint a kormány bizalmának letéteményesét, hogy vesse latba a kormánynál minden befolyását es minden argumentumát, hogy ezeket a felterjesztéseket megfelelő módon tógádnak es birá]iák,'Reméli,"hogy megszűnik a tagozódás a főváros ős a vidék között. A főváros, Budapest/lakosságának megsegítése éppen olyan nemzeti erüeic, mint más rétegeké, ö a munkástársadalmat épp olyan érteknek tekinti mint a kisgazdatársadalmat. Nem szabad egyoldalú osztály erdekeket ápolni. A leváros jogos igényeinek kielégítése a főváros érösöde-set jelenti, ^ldogu íésávalazonos, ez pedig a nemzetnek ls érdeke^ Egalizálni kell a dlszpa.r1tást a mezőgazdasági és Ipari ágak között.,Nem szabad es -nem lenét vi tat ni a vidék jogos érdekeit, a mezőgazdaság vitális, érdekeit szolgálni _is akarja a főváros, de ugyanakkor nom szabad a fővárost sem mas mértékkel mérni. Nem tudja, mi igaz abból a hírből, hogyaz idegenforgalmi propagandát ls ' ' /T?raivtatása következik/