Magyar Országos Tudósító, 1934. augusztus/3

1934-08-28 [109]

EGE XVLOi'íóS MULTÜ VOLT KÖZSÉGI JEGYZŐ BEN EGYE A BÍ'NTETÖIÖÍWÉNYSZEK ELüTT. Hatvan öv leörüli, kopott ruhás, sovány arcú, ösz hajú férfi állt ma vádlottként a hüntetőtörvényszék Lányi-tanácsa előtt* A tárgyalásra Berényi György néven idézték a vádlottat, de Ítéletet már Surgyi Jenő János néven hozott a törvényszék. Berényi Györgyöt, illetve Sargyi Jenő Jánost a kir, ügyészség okirat hamisitással és csalással vádolta meg, mert a kétnevü öregember volt felesége Tóth Teréz nevében a székesfővároshoz segélyért fordult, a segélyt ki is utalták és igy hamis adatok kerültek a hatósági iratokba. Egyszjrü,szürke, mindennapos kis bűnügynek indult az eset, később azonban különös dolgok derültek ki a vádló ttrol, Berényi György alias Surgyi Jenő János az okirathamisitás 6a csalás vádja ellen igy védekezett: - Nem vagyok bűnös az okirathamisitásban, mert az, hogy segélyt kértem, nem okirat hamisítás. Nagy nyomorban voltam, s szükségem volt a pénzre s gondoltam, hogy ha volt feleségem nevében kérek, akkor kapok. Tóth Teréz ugyanis fővárosi tanitonö volt. A tárgyalás során kiderült, hogy a vádlott bigámiát követett el és Tóth Terézzel kötött házassá.gát megsemmisitették. Egymás után kerültek "lő különböző akták, amelyekből az derült ki, hogy a vád lott, akit Berényi György néven idéztek meg a tárgyalásra s aki Tóth Terézzel Berényi György nevén kötött házasságot, évekkel azelőtt Surgy Jenő János néven feleségül vett egy Takács Vilma nevü nőt. El kellete dönteni, hogy a vádlót ónak tulajdonképpen mi a neve. Az elnök megkérdezte: - Mi az ön valódi neve, mondja meg végre

1

. - Berényi György a nevem, - hangzott a felelet - az apám ne ve Ereitenstein Antal volt, de én 19o2-ben Berényire magyarositól tar Ez n a néven szereztem jegyzői oklevelet is. Ujabb iratok kerültek elő az akták közül s az egyikből kiderült, hogy az országos bűnügyi nyilvántartó raegállapitása szerint Be rényi Gyö rgy és'Surgyi Jenő János >gy személy, mi ndke 11Ő j ükn ek egyforírj a z u j j 1 e ny omt t a. - Mire Ítélték magát és miért? - kérdezte az elnök, - Három évi fegyházra okirathamisitásért, de ebben benne volt a bigáemia is, - Maga az első házasságát álnéven kötötte? - Igen! En Érdényben voltam segéd jegyző és egy közeli köz aégben Surgyi Jenő János néven kötöttem házasságot Takács Vilmával. - Fenntartja azt az állítását, hogy a mag..- neve Berényi György? - Tg-n, az én valoöL nevem Berényi György, Lányi János dr, törvényszéki tanácselnök a bűnügyi ratai közül előkeres e ;t egy régi Ítéletet, melyet a pestvidéki kir. tör vényá: hozott a vádlott korábbi okirathamisitási ügyében. Ennek az•itétnek az indokolásából kiderült.az egykori jegyző különös múltja. A pestvidéki törvényszék ugyanis i életében többek között a következeiket mondta ki: - A törvényszék megállapítja, hogy a vádlott neve acm Berényi György, hanem Surgyi Jenó János, de a vádlottat 19o5-ben a szekszárdi törvényszék Berényi György néven okirathamisi tás'.art . litélte. - Hát mondja m :.g végre mi a neve! - Berényi György! - Ez hálátlan, - szelt az elnök, majd folytatta a p.stvidóki törvényszék Ítéletének felolvasását. - Megállapítja a törvényszék - hangzik tovább ez a régi Ítélet,«* hogy a vádlott 19ol- augusztusában Surgyi Jenó János néven kö fett házasságot Tákácg Vilmával. A vádlottnak az a védekezése, hogy Takács Vilmát hamis n éven vette ol feleségül.

1 nem felelhet meg a valóságnak, mert ha. Érdényben, mint segédjegyző Berényi György néven élt volna, akkor a közeli faluban, ahol a felesége lakott feltétlenül tudták volna, hogy mi a szomszéd segédjegyzőjének a neve, igy :.ahát ott kétlaki életet nem élhetett, - Én a házasságkötés után nyomban eltávoztam onnan, szolt közbe a vádlott. Anw!/-™- n»^if*fn