Magyar Országos Tudósító, 1934. július/3

1934-07-25 [106]

HÍREK /Gyümölcskivitoli kongresszus a kecskeméti HirÖs Héton.Folytat átf 2,/ —Belső vonatkozásben is nagy feladatok előtt állunk, ame­lyeknek faltárásánál ugyancsak a termelés, az értékesités é3 a kormányzat együttműködésével érhetünk el hasznos eredményeket. Itt van például a piac­rendezés kérdése, amely egyik legsürgősebb belső feladata a közeljövőnek, vagy a szövetkezeti kérdés. Ezzel kapcsolatban csak ugyanazt mondhatom, mint e kereskedelem megszervezésénél. Nem akarunk mindenáron szövetkezete­ket, do vannak esetek es holyok, amikor a szövetkezetek gyűjtő és irányitó­munkája nélkülözhetetlen. Keresni fogjuk a hasznos együttműködés útjait a kjreskodolemmel és nem a harcot, amugyis szűk lehetőségeinkért, —Vannak azonban dolgok, amelyeknél nincs alkunak holye ( mert bár kellemetlenek, do magasabb szempontok teszik azokat szükségesé. Ilyon például a devizapolitika, A Nemzeti Banknak,a magyar pengő őrének olőirásait bo koll tartani akkkor is, ha terhesek vagy kellomot Ionok, mort ez m-;g mindig kisebb baj és nehézség, mintha újra bolvesznénk a valutabizony­talanoúg munkát és vagyont omt;3ztő útvesztőjébe, A "Hirös Város Hirös Hétj én" fogadjuk meg tehát kölcsönösen a további szplidóris együttműködést gazdák, kereskedők es az állami szervek között, mert a magyar jövő erdekében nem szándékok, hanem tettek, nem virágos szavak, hanem eredmények kellenek, A nagy tetszéssel fogadott beszéd után dr. Székely Artúr, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara titkára szr'lalt fel, hangoz ­tátva a koroskedeloú! munkájának fontosságát. Le koll emelnünk a kalapot a magyar oxport koros kod lom olott, mondotta, amolyjannyi nehézség, sokszor meg nem értés es akadály ellenerő oly ragyogó eredményeket ért ol éppen a leg­nehezebb cikkek oxportjánál, mint a gyümölcs, baromfi és főzelékfélék. Ez a kereskodelem mindon megértést, elismerést és támogatást mogérdemol Is örvondoto3, hogy ugy a gazdák, mint az állami szervek vezetői is elismerik a kor os kódolom no k pótolhatatlan fontosságát. Sajnos világszerte olyan tö­rekvések és jelszavak kapnak egyre erősobben lábra, amelyek mindjobban hát­térbe szorítják a kereskodöfi egyéni iniciativáj át és igyekeznek bürokrati­zálni ugy a belső, mint a nemzetek közti áruforgalmat, Podig évszázadok a tanúbizonyságai annak; hogy az egyéni leleményességet nem tudja pótolni soramifélo beavatkozás, B o n e d e k Sándor kereskedő Imi tanácsos/ a szövetség • alelnöke szólalt fel ezután, ismertetve azokat a nehézségokot, amelyekkel ez exportöröknek meg kell küzdeniök, felelősségteljes mun-kájuk lobonyoli­tásánal. Utána Szűcs Ambrus nagykörösi kisgazda szólalt fel, aki hangsúlyozta, hogy a magyar gazdák olismorik a• koreskodolem fontossá­gát és igyekeznek is tanác3ikat megfogadni. Dr. B ok ó r Ervin, a Hangya központi igazgatója a szövetkezetek és az exportkerrskodolom ogyüttmüködésé­nok szükségességét hangsúlyozta és kiemelto azt a körülményt, hogy a szö­vetkezetek ás az exportkoroskodolem teljes harmóniában igyekeznek a magyar föld mezegazdasági termekéit értéke 3iteni. Kertész Miksa kecskeméti oxportör felszólalása után dr, Loschitz Elemér, a szövetség főtit­kára határozati javaslatot terjosztott a kongresszus elé, amolybon kéri, hogy a mezőgazdasági cikkek minőségi vizsgálatát véglegesen es továbbra is a Külkereskedelmi Hivatalra bizza a földmüvelésügyi minisztcrfcum, amely hivatal eddig is messzemonó orodményokot ért ol agilis és megértő munkájával ozon a téron. A határozati javaslatot f kongresszus egyhangúlag elfogadta, A kongresszus Gömbös Gyula miniszterelnököt, Kállay Miklós földművelésügyi minisztert és Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi minisztert táviratilag üdvözölte. A- kongresszus dr. Erdőhegyi Lajos o lnök zárószavai­val ért végűt, /MOT/B,

Next

/
Thumbnails
Contents