Magyar Országos Tudósító, 1934. június/2
1934-06-11 [103]
ZU DREHR-V.GY /6 .f oly bá tás ,/ Dréhr Imro itt újra elveszti türelmét, idegei elragadja':: - Olyan aljas hajsza folyt ellenem, - jelenti lei az izaglomt ol elfúlo hangon - ami .gyanasen példátlan! Számos iratot loptál: el -•ölem - pedig nem mondhatok más a, min; hogy minden agyas intézkedése Vass József egy.nss utasítására tettem! - Egyes aktákon tényleg szerepel ez a megjegyzés: "Vass mi nisze r utasi tásárak', - állapítja meg Tör ky elnök. - A mini sz , er ennek leszögezését nem is vehette, nem is vette rossznéven. Am ahol ez a megjegyzés nem fordul elö, ott nyilvánvaló, hogy ön a saját iniciativájából járt elj - Ezeket a megjegyzéseket: "Vess József utasi tasára 1 ' csak utólag, irtak rá az aktákra, méit.sagos Inök ur! • - De ennek semmi konkrét nyoma sincs an! Töroky elnök ujabb aktákat Vesz elö s igy szol: - Teo, itt is egy Dréhr-kiadmányozás! Tény, hogy az ingatlanok megvásárlása után, már a következő napon a népjóléti minisztariunr szas zer pengőért megvető Krausz Simontól a ber'ndozési ;<r gyakse. -AA miniszter ugy döntött,- magyarázza a vádlott- hogy a teljesen felszerelt üdülőt el épért összesen öoo.ooo p.ngot ad. Maga s telep 394ooo pengőbe került s igy százezer pengő jutott az ingóságok m egvás árlás ara. - Eszerint önök meg hatez r pengőt meg is takarítottak a kincstárnál:, hiszen I06000 pengőért is megvehették volna e-zek azarint a barendozési aárgyakat. Dréhr Imre a továbbiakban előadja, hogy a népjóléti minisztériumnak egyelőre csak 4oo. 000 p'ngóje állt r aidelkezésr e a vééi ár kifizetésére, ugj- hogy Vass József állítólag a jótékony sorsjegyek alapjából előlegezte a hiányzó százezer pengőt. - Miért nem alkudott ön egy kicsit, legalább a berendezési tárgyak átvét lekor? - kérdezi az .Inök. • - En kérem nem tudok alkudni! - jel nei ki önórz . - es :;n Dréhr leire. - Hoitzspachék eredetileg legföljebb őo.ooo pangó t kór': k a falsz:rélésért, - Igen, do _z májusban volt, a megvásárlás aktusa pedig d cemberben foly'-. le, - Hát miért nom kerté ki az irattárból • az ügy elöaktáit, amelyekből kiderült volna a korábbi vét li ajánlat? • - Ne méltóztassék mindig azt előhozni - jegyzi meg idegesen Dréhr Imr.. - Ön száll miileg, 1 egalább is akkor, t -Íj ¡8 en ép és egészséges volt, hát föltétlenül -emlékeznie kellett nuég- arra, ami p^.r hónap pal előbb, májusban történt, - jel nti ki az elnök. - En csak azt is. ét lho ; : ;m, ogy na-in folytam bel: a vétel ár megállapításába! - -Dehogynem, önnek feltétlenül meg kelléke volna fontolnia , kiadj anak-c valamiért sza.z -.z.er pengőt, amikor ugyanazt ötv'snaz árért is megvehetik. - Miért nem jel.ntet a zt nekem akkor az ügyosztály? - kérd zi vissza Dréhr Imr: az elnököt. - Azért, mort az elö akták önnél voltak, •• csap le ujr.e az elnök a vádlottra. - HLeljen, kér em: ön valóban ugy találta, hogy e,ek az ingóságok magérn.k száze.zar p ne öt? - Ott valösé-gos tömegét láttam az ezüst .evőeszközöknek, aei .lyoknek valódisága'. Hol aaspachék garantálták, - Ennek ellenére a Holezspach-család az egész félsz relest odaadea volna ötv >n-z -r pengőért, - De én ezt nem tudtam... - A Krausz-bank az ingóságok állapo ;áért Semmiféle szavatosságot nem vállait. - állapirja mog az olnök. - Ugy látszik, ez igy szokás. .. - Ez a önök b3 is vették a szerződésé.., holott - anint itt feöbb tanú vallani fogja, - az összes ingóságok legfeljebb ötezer p an öt ertek mag! /Polyt.köv./ Ky.
