Magyar Országos Tudósító, 1934. június/2

1934-06-15 [103]

A tJEHZá'TKÖZI MEZŐGAZDASÁGI Hl TEL ÜGYI KONFERENCIA T..NAC SKOZAtíAI. A Nemzetközi Agrárkongresszus keretében pénteken tarto'.te meg tanáé okozása it a Nemzetközi Mezőgazdasági Hit lügyi Konferencia Prof. Louls Tardy /Franciaország/ elnökletével a kongresszus külföldi és hazai tagjainál: élénk érdeklődése mellett, AZ ülés megnyitása után Olaszország nevében, amely a konferencia rendezését vállalta, Angelini, ' magyar agrárintézmények részéről pedig Koós Zoltán dr. felsőházi tag, a Magyar Földhitelintézet vezérigazgatója üdvözölte a konferencia tagjait. Elsőnél: s c h n d 1 Károly dr. ny. államtitkár, az Országos Központi Hitelszövetkezet alelnök-vezérigazgatója tartott előadást, amelyben részletes tájékoztatást nyújtott arról, hogy a- közópeurépai or­szágokban a mezőgazdasági hitel szövetkezeti alapon miként v.n megszer­vezve • Rámutatott arra, hogy a gazdák a középeurópai országokban a hitel­szövetkezetek működésének köszönhetik, hogy az évek óta t.rtó agrárválság alatt nem szenvedtek olyan katasztrófát, mint a mult század második felé­ben, az első agrárválság idején. Ismertette az egyes középeurópai államok hitelszövetkezeteinek a szervezettségét és megállapította, hogy a hitel­szövetkezetek megszervezésére a kezdeményezés seholsem az államtól ered. Magú 1 : az egyes falusi hitelszövetkezetek nem részesülnek állami támoga­eásb,.n s az összes középeurópai országokban, köztük Magyarországon is a hitelszövetkezetek a tiszta Önsegély ...lapján működnek. Indokolt volt i zón­ban, hogy a hitelszövetkezeteknek hitellel való ollrit écára és ellenőrzésé­re alakult központok is - már csak az egyenlő elbánás alapján is - az állam tói üzletrészjegyzésben részesüljenek, betéteket kapjanak és megfelelő költséget olyan közérdekű feladató!: ellátására, melyeknek a keresztülvitele különben az államot terhelné. Végül határozati' javaslatot nyújtott be, a­mely szerint ajánlatos, hogy a hitelszövetkezetek a falusi nép hitelszük­ségleteinél- kielégítésére és apró tökéi gyűjtésének eszközlésére folyt-, s­ság a hitelszövetkezetei;, tevékenységüket.' Különös gondot kell fordítani a szövetkezetek függetlenségére, amellett, hogy az állomok a szövetkezeti központok utján gondoskodjanak a hitelszövetkezetek jogos hiteligényei­nek a kielégítéséről. ,Az állami ellenozrés lehetőleg az e célból alakult szövetkezeti ellenőrző kötelékek, da még inkább szövetkezeti központok utján gyakoroltassák a az állami beavatkozás csak addig terjedjen, amennyi­ben az állam, vagy a törvényhozás a közérdekű feladatok olvó-sását bizZa a szövetkezetekre. Megállapítja a konferencia, hogy a hitelszövetkezetek a középeurópai országokban általában nem részesülnek állami szubvencióban, arra igényt nem is tartanak. De annál indokoltabb, hogy a hitelellátó köz­pontok megerősítéséről és a közérdekű feladatokkal járó költségek és vesz­teségek megtérítéséről az állam gondoskodjék. Helyesli a konferencia, hogy a középeurópai országokban az agráradósságok rendezésébe e, hitelszövetke­zeteket isbovonják, de szükségesnek tartja azt is, hogy a mezőgazdaság t. Jpreállítása érdekébon az uj hitelélet és uj tőkegyűjtés megindításának, •-unkájából ... hite lezövr.tkezotok is kivegyék részüket, A nagy tetszéssel fogadott előadáshoz A.N o v a k o v i t c h /Jugoszlávia/, dr.W e d e n /Csehország/ éeGeorglcvico /Bulgária/ szóltak hozzá, akik az állami támogatás kérdésével foglalkoztak. Ezután K o 6 s Zoltán dr.felsőházi t..g, , Magyar Földhitel­intézet vezérigazgatója tartott előadást "Középourópc. gazdái és a külföldi hitel problémája" címmel. Előadásában rámutatott arra,hogy Ausztria,Bulgá­ria, Görögország, Jugoszlávia, Lengyelország,Magyarország,Románia és Cseh­szlovákia külföldi adóssága 4.6 milliárd aranydollár, amelynek évi ka­matterhe 257.5 millió aranydollár. Ugyanezeknél: az áll-mokn k a mult évben három és félszer annyi árut kellett exportálni,mint 1929-ben,hogy külföldi adósságuk kum.tterhét fedezhessék. Tehát csak a mezőgazdaság fizetőképes­ségének emelése utján érhető el,hogy az államok eleget tehessenek kölcsön­törlcsztési kötelezettségeiknek,ennél isinkább,mert a mezőgazdaság külföl­di fizetőképessége a mult évben az 1929.évinek ; negyedére esett,Szükséges* ,nők mondotta a külföldi adósságok '.vi terheinek leszállítását és összhangba hozását az adós államok lecsökkent leljositőképosségévol, s a rövidlojfiratu kölcsönöknek hosszú 1. járatú kölcsönökké v< ló átalakítását. \ /folyt, köv./

Next

/
Thumbnails
Contents