Magyar Országos Tudósító, 1934. június/2
1934-06-14 [103]
a mezőgazdasági termelőknek, a nem mezőgazdasági termelési országokban élvezi"" .a gazdák a legjobb árakat, a nem mezőgazdasági országokban lehetett é^pen a jobb árak következtében kiépíteni i leghatékonyabban a munkasvédelmet és egyéb szociális intézkedésük rendszerét, A mezőgazdaság termeléséhez szükséges anyagok és eszközök árai ezekben az orsz 'g okban mutatják a leg kedvezőbb viszont a mezőgazdasági árakhoz, szóval itt a legszűkebb áz ggrárolló. Hasonló határozottsággal lehet megállapítani az ellenkezőt is, vagyis hogy a par oxcellence agrárjellegű országokban az olcsó munkabéreknél az ipari vámvédelemnél és a kellően é:i nem épített a-zoci á-lis gondoskodásnál fogva aránylag az iparnak megy jobban. , —Igy áll olo az a fonák helyzet, hogy a hallatlanul nyomott mezőgazdasági árak mellett aránytalanul drágábban kell az ipari cikkeket megfizetnünk és szélesre nyílik ki ez agr'rolló, Ezt az abszolút helyzetet azonban nemcsak a termelés és gazdasági rendbe való mesterséges beavatkozás idézte elő, hanem nagyban hozzájárult a kapitalista gazdálkodás ' si rendnek a mezőgazdasági termelésbe való egyre nagyobb térh ü ditása, A kapitalizmus kibillentet te.a mezőgazdasági termelést a maga konzervetiv sarkpont jóból és egyenlőtlen feltételekot teremtett a termelő élet és a munka lehetősége között• Különösen pedig az európai mezőgazdaságot sújtotta ez a rendszer a tisztán kapitalista alapon termelők kokurrens beállításéval. Evvel a kokurrenc1ával az európai kisember, parasztgazdálkodás, a maga kevés tőkéjével alig-alig tud megküzdeni• Az egyensúlynak ez a felborulása egyik főoka annak, hogy a nem védett, tehát exportáló európai mezőgazdasági államokban a válság olyan éles lett. Ez a helyzet nagy igazságtalanságot rejtett magában, mert mindenütt a legkisebb egyedeket sújtja és gyakran el is pusztítja. Nagy különbség van á tengerentúli és az európai mezőgazdasági termelés között, amelyet nem vesznek eléggé figyelembe, A tengerentúli úgyszólván kizárólag a profit kedvéért termel, a mezőgazdaság üzem, amely alig különbözik más nyerészkedési vállalatoktól. Ellenben Európáiban a kisemberele földje egybefore létükkel, de az egész nemzeti történelemmel is. Ha. a parasztot elszakítjuk ettől a darab földjétől, megszűnt nemzetének és társadalmának teljesértékü'tag ja lenni, A paraszt gazdaságilag is csak másodsorban profit-termelőd. Először azt akarja kitermelni a földből, amire magának, családjának Is gazdaságának . szüksége van és csak másodsorban gondol a profit-termelésre. Az európai paraszt összehasonlíthatatlanul kövesebbet visz a piacra, mint az üzemgazdálkodás, de ugyanakkor olyan polgári tömeget képvisel, amely a nemzeti és nemzetközi biztonság szempontjából a társadalom legértékesebb pillére. Nem cl'g tehát csak a mezőgazdasági termeivényeknek jobb értékesítésével foglalkoznunk, hanem figyelmünket elsősorban a gazdákra' kell fordítanunk, a gazdára, mint nemzetfenntartóra és - nemzetközi_ szemüvegen át nézve - mint társadalmi, osztályra. - Az autarchia rendszerének bérmennyit rombolt is,van egy nagy eredménye azokban az országokban, ahol megvalósították: a mezőgazdasági lakosságot kiemelte a proletársorsból. Igaz, hogy ugyanakkor a kevésbé szerencsés helyzetben lévő orsz-' gok gazdáit még rosszabb, nehezebb sorsra káirhoztatta. Ezen'az ellentéten kellene elsősorban segíteni. Lehetetlen tovébb tétlenül néznünk azt, hogy a világ és főleg Európa mezőgazda• sági termelőinek egyik része rabszolga módjára dolgozza a földet és csak azt kapja a munkaj'ból, amit a rabszolgasors nyújtani tud, az élet puszta fenntartását. Meg kell Európának értenie, hogy az európai béke és az európai nyugalom alapja minden nemzetközi szerződésnél erősebben nyugszik a mezőgazdasági lakosság bókéjón és nyugalmán. Ezt a békét és nyugalmat kell biztositanunk azzal, hogy a mezőgazdasági munka emberi megélhetést nyújtson. Ha a munka eredménye nem is lehet egyforma minden orszé.gban, el kell érnünk legalább egy méltányos egyensulyu állapotot, mert ez problémája egész Európának, sőt az emberi kultúra egész jövőjének. J/^L /Folytatása-követkézik/ . fi v «
