Magyar Országos Tudósító, 1934. június/1

1934-06-06 [102]

/ Folytatás./ • adottság ls arra predesztinálja Magyarországot, hogy közvetítője legyen a nyugati cilivizációnak Kelet felé, de nem mint hóditó, nem mint gyarmatosító, hanem mint segiteni akaró igazi testvér. Éppen ezért minden keleti kapcsolat hasznos lehet a magyarság szempontjából* Ebből a szemszögből nézve dr, Germánus Gyula arábiai tanulmányútja méltán fog sorakozni a nagynevű elődök, Körösi Csorna Sándor, Vámbéry Ármin és Steln Aurél keleti kutatásaihoz, amelyek különböző szempontok szerint óhajtottak használni a magyarságnak. Kérte Germánus Gyulát, hogy ne csak tiszta tudományos szempontok vezkreljék utján, hhnem azok a gyakorlati szempontok ls, amelyekkel használhat Magyarországnak, ha az ő munkássága révén közeledik hozzánk Kelet mesevilága és a most ébredő keleti nemzetek bennünk fogják megtalálni az igazi európai testvérnépet, Dr, Germánus Gyula meghatott szavakkal felelt az ünneplésre és elmondotta, hogy kisgyermek kora óta állandóan érdekli, izgatja őt kelet, ezért munkássága ebben az irányban csúcsosodott ki mindenkor, megtett minden lehetőt, hogy nemcsak a tudomány mezején, hanem a ' gyakorlati szempontok figyelembevételével is szolgálja a magyar érdekeket, Dr. Pa iker Alajos beszédében* utalt arra, hogy Keleten most kovácsolódlk össze egy uj arab nagyhatalom és örül annak, hogy ^"crmánus Gyula éppen ebben az időben vette tervbe arábiai tanulmányútját. Utána a magyar mohamedán egyházközség müezzinje Mehmed Agl Ismall az egyházközség nevében magyarul, majd arabul üdvözölte Gerrminus Gyulát, aki arabnyelvü felszólalásban köszönte meg a magyarországi magyar mohamedánok üdvözlénót és szerencsekivánatait- /MöT/B, FŐVÁROS A FŐVÁROS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOTA MÁJUSBAN, C s o r d á s Elemér dr, tisztifőorvos szerdán délelőtt hozta nyilvánosságra a főváros májushávi közegészségügyi állapotáról szóló jelentését, amely hétfőn körül a közigazgatási t izottság elé. A főorvosi jelontés adatai szerint a fertőző megbetegedések száma mágusban 909-ot tett ki, 93 esettől kövesebbet, mint áprilisban, Számszerfnt a legtöbb megbetegedés a vörhenynél, kanyarónál, dif tériánál és bárány himlőnél mutatkozott. Csökkent a kanyaró 53, a vörheny 14, a diftéria 7, a bárányhimlő 44 esettel, emelkedett a hastifusz 16, a vérhas 14 és a gy ormokbénulás 2 esettek A halálozások száma 1934, áprilisában 1244 volt, ezzel szemben 1393 élve szülés fordult olő. Májusban. 1112 budajpsti egyén halt meg. Ezek közül természetos halálokok következtében 1036, erőszakos halálokok folytán 76, -^z agyvérzés-halálozások száma 48, a tüdőgyulladás-halálozások száma 89, a rosszindulatú daganatok következtében előfordult halálozások szama 98 vólif. Halálos végződésű öngyilkosság 41 volt. Tuberkulózisban 157 bud; pesti egyen hr.lt el, A meg- , előző eV májusában pedig 201, A főváros tüdőbetoggondozó intézatoinél 2172 uj beteg jelentkezett, Az idogbeteggondozó állomáson pedig a gonozottak létszáma 1508 volt. Az iskolaorvosi intézmény tovább folytatta működését. Az iskolaorvosok elvégezték a 6-13 éves iskolásgyermekok suly és magasság-mérését, továbbá a nagyothalló tanulók kiválasztását, ezenkivül pedig kimutatást készitettok a szervi vzia-baj os és a szívbajra ^gyanús gyermekekről. Befejezték a diftéria ellőné védő oltósokat, a folyó tanévbon 5801 oltást végeztek, az oltóákrió megkezdése 1930 január óta pedig összesen 34.208 óvodás és elomiiskolaé tanulót oltottak be, /MOT/H.