Magyar Országos Tudósító, 1934. június/1
1934-06-04 [102]
/A Magyar Orvosi Nagyhét za-rogyülose 1 < Folytatás,/ fogászati klinika tanársegédei érdekes technikai tárgyú előadásokat tartottak a fogá^szati kerámia és a müfogsor készités köréből,"Előadtak még Balogh Károly, Oravecz Pál, Kaufmann Oszkár, Veszprémi Olga, Franki Zoltán, Pór László, Kőszeg Ferenc és Danziger László, /MOT/B. POLITIKA §§ A Magyar Országos Tudósító jelenti: A Nemzeti Egység Pártjának lengyeltóti választókerülete vasárnap igen népes pártgyülést tartott a kerület székhelyén, Lengycltótibah, amelyen a kerület községeiből a választók nagyszámban vett ok részt, A pártgyülést dr, M c i x n c r Ernő pártelnök nyitotta meg, majd T o n' c z Ákos cs I g m á n d y Aladár országgyűlési képviselők ismertették a Nemzeti Egység Pártjának programmját, amit a választók nagy tetszéssel és helyesléssel hallgattak. A pártgyülésről táviratilag üdvözölték Gömbös Gyula miniszterelnököt és további bizalmukról biztosították, /MOT/B* HÍREK CEGLÉDIEK A TELEPÍTÉSÉRT. A Ceglédi Gazdasági Egyesület és a városi Mezőgazdasági Bizottság rendezésében vasárnap nagy érdeklődéstől kisért gyűlés zajlott le a telepítés kérdéséről, Előadóul Korok Mihály dr,t, a M agyar Gazdaszövetség titkárát kérték fel, aki' V á r ó c z y Mihály elnök bévezetőszaval után hosszabb előadásban foglalkozott a telepítés ügyével* különösen olyan értelembon, hogy miképpen volna lehetséges Cegléd város arra alkalmas földmivelőinck a telepítési akcióba bekapcsolódni, ha ennek megvalósítására sor kerül. A város birtokmcgoszlása országos viszonylatban elég egészségesnek mondható, annak ellenére is, hogy az elmúlt másfél évtized alatt egyrészt a birtokreform, másrészt a kisgazdaságok elaprózódása következtében a törpebirtokok száma erősen megnevekedett. Ez ellen különösen a múltban- a ceglédi gazdák ugy védekeztek, hogy más határban terjeszkedtek, s az önálló gazdálkodásra alkalmas családtagjaik részérc igy biztosítottak exisztenc1 át, Ilyenformán a vállalkozó szellemű ceglédiek messzi vidéken, a Tiszántúl, sőt a Dunántúl is tért hódítottak, s ma már - bérlet és részben tulajdon alakjában , - majdnem akkora területet tartanak megszállva, mint Cegléd város határa, A ceglédi gazdáknak ezt az élénk vóllalkozószcllornből eredő természetes expanzivitását kellene a telepítési politikának felhasználni és célszerűen irányítani. Az ilyen emberanyag kitűnő a'telepítésre, mert a legkülönfélébb viszonyok között is megállja a helyét. Még' a mai nehéz viszonyok között is igen nagy a kereslet a föld után Cegléden és ezért igen magasak nemcsak a földárak, de a haszonbérek is, amelyeket ma a legnagyobb szorgalom és igénytelenség mellett is nehéz kigazdálkodni. Ezért a ceglédi ember kedvezőbb feltételek esetén szívesen költöznék más vidékre is a telepítési akció során. Ezeknek a kívánságoknak adtak kifejezést a gyűlésen a felszólalók. Hartyáni Zoltán földbirtokos a f öldbirt okpolltikával kapcsolatos birtokátruházások illetékkedvezményeinek szükségességét hangoztatta, K u k 1 a Béni kisgazda a ceglédi földbirtokreform hibáira' mut at ot t rá, s óva intett a telepítés során k& s °nló hibák elkövetésétől, H a v a s y Mihály főkertész a telepesek termelésének Irányítására hívta fel a figyelmet, C sala István ktsbérlő és dr. Antal István ügyvéd felszólalása után V á r ó c z y Mihály elnök javaslatára a gyűlés utadjjjotta a Gazdasági Egyesületet és a Mezőgazdasági Bízott ságot, hogy állandóan tartsa napirenden a telcpités ügyét és dolgozzon ki egy, a kormányhoz felterjesztendő javaslatot arra nézve, miképpen tartan:' megvalósltandónak a ceglédi gazdáknak és munkásoknak a telcpités tevékenységébe való bekapcsolódását. /MOT/Y,
