Magyar Országos Tudósító, 1934. június/1

1934-06-09 [102]

iU! £3 *LJ V/ Vji • A £-» 1^ /l i_f X\ \J R 01 VET ÖV áGK CL C 30N0K KE DVEZM ÉIPZE S TÖRLESZTÉSE. Sok olyan gazda van, aki az 1927. évtől lebonyolított különböze vetőmagakclóból származó tartozását nem tudja megfizetni a termékárak eltolódása miatt, á földművelésügyi miniszter méltányolva ezeknek a gazdáknak súlyos helyzetét, a minisztertanács hozzájáruló 3a alapján lehetőséget kivan nyújtani a rendezésre és akik legkésőbb 1951 . okt óber 15.-óig a különböző akciókból származó vetőmagár tartozásaikat teljes egészében kifizeti a, az a tartozásából 15 pengőt 8 pengő tényleges befizetésével egyenlíthet ki. Aki legalább a felét igy nem fizeti meg a. tartozásainak, az semmi további kedvezményre nem számíthat. /MOT/0. HÁROM NYELVEN üdvözli a Köztelek vasárnapi száma a XVI. Nemzetközi Gazdakongresszusra érkező idegeneket • A magyaron kivül franc Ki, oKsz és német köszönt ők fogadják a gazdakongresszus Budapestre érkező résztvevőit, rámutatva arra, hogy az egész világon testvéri közösségbe kell fűzni a gazdatársadalmat, amelyet sorsközösség és az anyaföldnek a szeretető köt összey az életet adó röggel. A magyar állattenyésztés kát malomkő között c iramú 1 Konkoly Thego Sándor mutat rá arra, hogy ma már nincs az állattenyésztésnek és a hizlalásnak egyetlen olyan ága som, amelyet súlyos ráfizetés nélkül lehetne folytatni. A tenyésztés költségei emelkednek, az állatárak csökkennek a nemcsak a téli takarmányozás okoz gondot, hanem már a nyári tak.rmányozás kérdése is. Növeli a válság nagyságát az olasz állatvámemolés hatása, az általános takarmány hiány és a drágaság. Az OMGE érintkezésbe lépett a földmüve lésagyi mini sztoriról, hog" minden rendelkezésére álló eszközt állítson sorompóba o magyar állott ny észt és válságának enyhítésére'./MOT/0. HÁRDUHILLIó KI Lő GYAPJÚ VÁR ÉRTÉKESÍTISáBj A hazai gyapjúért ékesités . kérdése a Közteleje megállapítása szerint, válságos pontra jjrutott és egyenesen katasztrofális, hogy a gazdák a gyapjunyiráok befejeztével tömegesen kínáljál a gyapjút eladásra. Ugyanakkor nemcsak az árak csökkonnok, hanem : hazai gyapjugyárak is teljesen tartózkodnak a vásárlástól. Hárommillió kg. gyapjumennyiség van készáruként a gazdáik kezén, amely értékesítésre, vár 3 a gazdát ár sade.lom azt roméli a földművelésügyi minisztertől, hogy megakadályozza a gyapjú indokolatlan árletöréését./MCT/O. tt 7"" y ORSZÁGOS LEVÉLTÁR 11 1 " " ^ K szekció A MULT ÉVBEN EGYMILLIÓ PENGŐT ÁLDOZOTT A MAGYAR TÁRSADALOM AZ ANYA ÉS CSEC SEMCVÉEELEM CÉLJAIRA. Az Országos Stefánia Szövetség, amely az anyák és csecsemők védelmével állanót^óan megbízott szervezet, szombaton tartotta székházának dísztó raében ovi rendes közgyűlését. A közgyűlésen megjelentek Petkó-Szandtner Aladár államtitkár a belügyminisztérium, dr. 7cis István az OTT, Bogyay Artúr az Országos Gyermekvédő Liga, dr. Czebulár Alfrédné a. MANSZ, Littke Ferenc az Országos Montoegyesülot és vitéz Guilleanme Árpá.d a Magyar Vöröskereszt Egylet képviseletében, továbbá ott voltak vitéz Kary Béla ny. altábornagy, dr. Fáy Aladár ny. államtitkár, dr. Hepp-Baján Ernő m«o.tanácso3, gróf Es.ttcrházy Móricné, id. Bókay János professzor, dr. Rottonbillcr Fülöp ny. államtitkár és még sokan mások. A közgyűlésen dr. Ugrón Gábor ny. belögyminiszter elnökölt, akinek megnyitószav. i után Ke 1 1 e r Lajos a szövetség országos ügyvezető igazgatója számolt a Stefánia Szövetség elmúlt évi működéséről. Többek között ismertette, hogy hazánk csecsemőhalálozása nagymértékben csökkent, igy az 1933, évi coocsemohalálozási arányszám 13.9 százalék volt. A szövetség szervezeteit sikerült az elmúlt évben nagyarányokban továbbépíteni, igy 1930-ban 59 fiókszövotség, 31 védőintézet, 58 tejkonyha, 2 anyaotthon, 3 bölcsőde és napközi-otthon, 1 szülőintézet létesült, A jelentés örvendetesen számol be arról, hogy 1933-ban közel egymillió pengő volt az az összeg, amellyel a magyar társadalom, az enne- és c sec semevódc lem munka j ához hozzájárult. /Folyt.köv./ ^£