Magyar Országos Tudósító, 1934. május/2

1934-05-14 [100]

/BETHLEN ISTVÁN GRÓF BESZED3 AZ AKABi-MIA ÜNNEPÉLYES KÓZJLÉSEÉU.Folyt. 10./ - Sohasem láttam embert vesztett ügyet több méltósággal es több önérzettel képviselni, mint Apponyit akkor és ugy ereztem, hegy ő abban a percben az ezeréves magyar becsületnek, lovagiasságnak és törté­nelmi önérzetünknek fenséges képviselője volt. Apponyi ekkor, de más nemzet­közi összejövetelen is nemcsak szónoklatának tündöklő varázsával, nemcsak az idegen nyelvekben való teljes készségével, nemcsak érvelésének súlyá­val, disztinkciójának finomságával es hasonlatainak megkapó erejével ha­tott hallgatóságára, hanem elsősorban fellépésének melt ü ságával és egész egyéniségének szuggesztív voltával, amely mindenkit első perctől kezdve bűvkörébe vont és amely az ellenfélnek is tiszteletet parancsolt még a legforróbb vita hevében is. - Sir AUsten Chamberlain, aki pedig nem volt az optáns-ker­désben Apponyival egy véleményen, a múlt ősszel mondotta nekem, tehát évekkel azután, hogy ez a vita lezajlott, hogy soha életében impressziarié­lóbb vitának nem volt szemtanuja, mint annak, amely Apponyi cs Titulescu között Genfben óvókkal ezelőtt az optáns-kérdesben vivatott meg, nemcsak azért, mert ritkán látott évtizedes parlamenti közszereplése alatt két ^ , férfit, aki a maga igazát több ékesszólással és a rendelkezésre álló érv/«* nek egész tárházának olyan tökéletes kihasználásával vivta volna meg, mint ők, hanem főleg azon diametrális ellentét folytán, amely a szembenálló két bajvivó egész egyéniségében megszemélyesült. Titulascuban mindenki a vitatkozó ügyved egyéniségének tipikus képviselőjét ismerhette fel, aki néha súlyosabbnál súlyosabb jogi erveket volt képes a maga. igaza mellett felhozni, de aki nem riadt vissza a legkézenfekvőbb rabulisztikától, a nevetséges szinészi póztól és az általa egyáltalán át nem érzett érzelmek fitogtat ását ói sem, hogy hallgatóságára hatást gyakoroljon. Vele szemben Apponyi a maga arisztokratikus es tiszteletet parancsoló patriarcha egyéni­ségével, kifejezésmódjának es beszed ének választékos és tökéletes finom­ságával, meggyőződ,-sónek lendületes erejével, a nagy sz ü nok, a nagy hazafi, a grand seigneur és ígyuttal a nagy parlamenti vezér kimagasló tipusát kép­viselte, aki érvelésének súlyán kivül egyéniségének egész varázsát volt képes a mag; igaza mellett latba vetni. - De élénken emlékszem egy nagm üv elt s égü indiai maharadzsa megjegyzésére is, aki hazáját a Népszövetség egyik közgyűlésen képviselve, Apponyi aiA-or elmondott beszedet végighallgatta es elragadtatva jegyezte meg, hogy Apponyi beszed ebei mindenki, még ha különben nem is tudná, meg­győződhetnék arr°l, hogy a magyar nemzetnek ezeréves kultúrája és múltja van, mert olyan egyéniség, mint az Apponyié és a tőle hallott szónoklat csak egy ezeréves kulturmulttal biró nemzet tali j óból nőhet ki, - Val ü ban a me.gyar nemzetnek mélt°bb es kimagr slóbb képvi­selője a külföldön és különösen Genfben senki sem lehetett, mint ..pponyi. Akájrmiröl beszélt, feszült figyelemmel hallgatták, a hogyan Briand, vagy MacJDonald beszédeit hallgatták,, akik pedig világhatr Imáknak voltak a kép­viselői. Résztvett Genfben úgyszólván minden olyan kérdés tárgyalásánál, amely eur u pai jelentőséggel bir es tudatosan vett ezekben részt, mert c el j a az volt, hogy a szőnyegen levő kérdéseket általános európai szempontból és eur°pai szinvonalon tárgyalva mégis a magyar nézőpontot juttassa kifejezés­re, amely az európai érdekekkel nemcsak hogy ellentétben nem állott, ha­nem velük es t civilizáció általános szempontjaival egyező volt. Tette ezt azért, hogy e réven a magyar-kérdest a világgal megismertesse és megoldá­sát fokozatosan Ü löbbrevigye. Amikor az optáns -kérdésről beszélt, a nem­zetközi biraskodas elvének a. tiszteletbentartása érdekében szállt sikra, a­mikor a kisebbségi kérdést tárgyalta, a nemzeti önrendelkezési jog elvé­nek es a nemzetközi béke megteremtésének a magasabb szempontjaiból indult ki és ezeknek biztosítása erdekeben követelte a kisebbségi védelemnek ós el­járásnak hatékonnyá tételét es a. Népszövetség tekintélyének megóvása szem­pontjából is, minthogy a kisebbségek jogainak az oltalmát a szerződések a iN épszövats.'g f Jladatáv á tették. j.j V f]/ /Folytatása következik./

Next

/
Thumbnails
Contents