Magyar Országos Tudósító, 1934. május/2
1934-05-16 [100]
/Bódy Tivadar temetése* Folytatás. 2./ Az emberi élet a simái végződik, de a lélek az örökkévalóságba vezet. Ezen az uton magasztos érzéssel, lángoló hittel nézünk utánad és intünk bucsut ^eked Bódy Tivadar! - Egy harmonikusan betöltött földi élethivatás és eredményekben gazdag munka teljesitése után búcsúzom Tőled Bódy Tivadar, Isten veled, nyugodj békében! K o z m a Jenő mondott ezután a. törvényhatóság nevében búcsúztatót : - Kevés ember részesül abban a megtiszteltetésben - úgymond hogy munk áss ágán." k szinhelyén adják meg részére a. végtisztességet,!* ég eltávoztál en lek az épületnek parancsnoki hidj ár ól, de áldásos munkásságod oly mól,; és megtisztelt nyomokat hagyott, hogy nyugalomba vonulásod után is megtartottunk a közéletnek, örökös tagnak, tanácstagnak választottunk, az országgyűlés felsőházába küldtünk hogy Velünk maradnass és tovább dolgozhass a fővárosért. Ezek után osa rermószetes, hogy kiváló munkásságod színhelyéről, az ódon Városháza falai közül búcsúztatunk. Majd igy folytatta: - Nehéz, talán a legnehezebb időkben tartottad kezedben a főváros kormányát, olyan időkben, amikor a parancsnoki munkához bölcsoség, erő és SZÍVÓS öntudat kellett. A Te érdemed volt, hogy a mindent elöntő vörös áradat a főváros intézményeiben, közmüveiben, s itt a Városházán nagyobb kart nem okozhatott. Melletted állottunk, amidőn hozzánk idegen martalóc ok rövid időre kiűztek e szent falak közül, de fa tettrekészen vártad a j OJN?- j övő f elvirradását és ezt a virradatot magadis merészen elökeszite tted és a regi törvényes jogot soha fel nem adva foglaltad el a. forradalom után újra törvényes tisztségedet, a polgárra esteri széket. Melletted álltunk,amidőn az idegen hadak kártevésétől bölcsen óvtad 'a polg'rság életét ás *<avait és Te voltál az a férfiú,aki kivezetted "a bűnös Budapestet" a megválta., felé, amelynek ma szilárd alapjnini állunk, - Melletted álltunk,amidőn a fehér táltoso érkező - es ezt a várost az ellenséges hadaktól f e lszabadité f öve z élt Szent Gellert-terén boldog megkönnyebbüléssel üdvözölted,hogy h°dolattal a.. át neki ennek a városnak védelmét es a szivét, - A "bűnös Budapest a Te vezetésed alatt alakult ét újból a polgári era.nyek fellegvárává, hogy falai között a béke és a keresztényi szeretet soha el nem harvadó virágait, s a polgári öntudat méltósága találjanak otthont, kunkáságoddal s 0 k barátot szereztél, ellenséged nem volt és autonómiánk életében mint orákulumhoz fordultunk hozzád,hag$ gazdag tapasztalatiddal, nagy bölcsességgel légy segítségünkre nehéz r endc sinaló munkankhgn,! - Nagy munkát végeztél, abban tört meg időelőtt jé szived, amelyn ek sugallatára két kézzel szórtad a. szőre te t és a jóság virágait. Ravatalod nem az elmúlást, hanem a f eltámadást jelenti,Testi elmúlásoddal egyidőben életre kelt sok-sok jócselekedetnek lelki emléke,amely örökké például fog szolgálni, hogy milyennek kell lenni egy nagyváros vezető polgárának, -Budapest törvényhatósági bizottsága, a főváros polgársága pártkülönbség nelköl zarándokolt el virágos ravatal ódhoz, mi pedig a Memzeti-es. a polgári Egység Pártjának tag j ai a hála, a szeretet,a megbecsülés és az örök emlékezés koszorúját helyezzük fejfád mellé, amelyen neved késői nemzedékek előtt is példakép fog fényleni,Isten veled Tivadar - mondta elfogódottan K 0 zma Jenő, hűséges,kedves jóbarat, B á r c z y István, az elhunyt közvetlen munkatársa es főpolgármestere mondott ezután buc suzószavák at . - Itt, ebben a régi Város(// házában - mondotta - rnikor köifrülj árt atom a tekintetemet, rengeteg emlék ! n éled bennem és akikor a; szemem rátéved a. ravatalra, elszorul r szivem, '/ mert eszembe jut, hogy azzal a fe-rfiuv. 1, aki itt fok szik, közel fel ff századot töltöttünk együtt munkában, j óban, rosszban. unúLAú'űb LfcVtiLfAR j U ^ !.' /folyt, köv./ Kszetoió.
