Magyar Országos Tudósító, 1934. május/2
1934-05-16 [100]
/ A pénzügyi bizottság ülése* Pyolatás. 2./ G 1 ü c k s t h. a 1 Samu Láng Lajos állitásaival szállott zembe. Kifejtette, hogy nom áll az,.hogy a zárszámadásokat az autonómia em tárgyalta le, mort bár a vaskos köteteket tételről tételre átvizsgál*i természetesen nem lehet a közgyűlésnek, a lényegi határozathozatal mégis indig a'legmegnyugtatóbb formában történt. Az autonómiának nem ls fel- ' data az, hogy matematikai tételeket boncolgasson a legapróbb részletekig. Az ellenzék részéről elhangzott kritika és az örökös irrealitás hangoztatása hozzájárultak a főváros elleni hangalat kitermeléséhez. A főváros ügyeit kitűnően ismerő szaktekintélyek állandóan lesújtó bírálatot mondottak a fővárosról. Nom lehet csodálni, hogy a felügyeleti hatóság ls bizalmatlanná vált. A zárszámadás letárgyalására albizottság kiküldése logikus, de nem hallgathatja el, hogy ennek a bizottságnak ls nagyon hosszú idő kellene, ha a zárszámadást teljesen fel akarná dolgozni. A számadások összeállítása, megkonstruálása és a fővárosgazdálkodásának elbírálása az arra hivatott és esküt tett szerveknek, a számvevőségnek és a számszék»ek a feladata. Eddig mindig pontosan, hűségesen és lelkiismeretesen teljesítették ezt a kötelességüket és semmi oka nincs annak a feltételezésére, hogy ez a jövőben ls nem igy történik. A "sokat emlegetett 15 millió értékének, kiexponálása - meg kell állapítania - még jobban kiélezte a főváros elleni hangulatot. Pedig semmi különös nincs ennél a dolognál. Mindössze az történt, hogy az 1928, 1929. évi zárszámadási feleslegeket a beruházási kölcsönökhöz utalták át, mert ugy látszott, hogy a kölcsönpénzek nem lesznek elegendők a tervezett beruházásokra. Erről azonban minden faktor tudott és ez az átutalás nem történt titokban. Az '1933. évi" zárszámadásban 15 millió deficit jelentkezett. A főszámvevő ennek a deficitnek a fedezésére javasolta a polgármesterrel egyetértően, hogy a kölcsönpénzekhez átutalt háztartási feleslegeket most, miután ott nincs is rájuk szükség, utalják vissza a háztartásnak. Ennél logikusabb, egyenesebb, természetesebb és okosabb megoldást elképzelni sem tud. Ennélfogva a főszámvevő és a polgármester ilyenirányú előterjesztését elfogadta. Legszerencsétlenebb dolog lett volna, ha a főveros háztar* ásl deficitjének fedezésére kölcsönt vett volna fel. Ennek a 15 milliónak a jelenléte egy szerencsés véletlen. Az egyik felszólaló azt mondotta, hogy korábban kellett volna bejelenteni, hogy megvan a 15 millió. Erre azt válaszolja, hogy ez sem jelentett volna semmit, mert ha a költségvetés tárgyalásakor került volna nyilvánosságra a 15 millió létezése, akkor a költségvetési deficitet fedezték volna vele és a zárszámadás deficitje maradt volna fedezetlenül, mert a 15 millió csak egyszer van meg. Egyébként, ha a főváros az idén is d'ficitmentes költségvetést állított volna össze, akkor a kormány azt hihette volna, hogy ezentúl is még nagyobb jövedelmeket le hot elvonni a fővárostól, mint amilyen mértékben az utóbbi években történt. A hiány fedezésére a főváros ötmillió pengőt kért a kormánytól, ami aránylag kevés is, mert az elvont jövedelmek összege 12 millió pengő és Így a költségvetés deficitje is köze Íj ár ehhez az össz-eghez. Véleménye szerint egy kis pesszimizmussal a főváros a meglévőnél is deficitesebb költségvetést állithatott volna össze. A főváros pénzügyi helyzete - mondotta toronymagasságban áll az állam és más metropolisok pénzügyi helyzete felett, ha mégis romlótt, annak az az oka, hogy a fővárostól nagy Összegű jövedelmeket vontak el. Aki' a fővaro^s pénzügyi helyzetét rosszabb színben tünteti fel, mint amilyen, bünt követ el. De az sem cselekszik okosan, aki jobbnak tühteti fel, mint amilyen. Szanálásra van szükség és addig kell rendezni a pénzügyi helyzetet, amig még nem lehetetlen. Azt mondják, hogy az uj fővárosi törvényt az idézte elő, hogy ezt a 15 millió pengőt, eltitkolták.. Ez nem áll. gemmi előnye sem lott volna, ha a 15 millió létezését akár egy évvel ezelőtt is tudtuk volna, mort egyik vagy másik deficit a költségvetésé vagy a zárószámadásé kérlelhetetlenül jelentkezett' volna... A most letárgyalt uj törvény egyébként nem olyan rossz, mint az 1930. ovi törvény volt, amely teljesen megfosztotta a fővárobt autonómiájától. Az 1930.alaptörvény,mort nincs időhöz kötve, veszedelmes;'' /\L, önkormányzat rontó " , ez pedig időre szól, 2 évre, amig a szanálást \ le kell bonyolitani. /Folyt.köv./