Magyar Országos Tudósító, 1934. május/2

1934-05-16 [100]

/ixZ O.K.H.közgyűlése és a hitelszövetkezeti kongresszus. V o 1 y tatás, l./ Majd R a d i c s József református lelkész, a cocei hitelszövetkezet elnöke tartotta meg igen értékes előadását a hati-betét ;yüj tésről, er.ielyben kifejtette, hogy e. hotibot étgyüj tésnek gondolatát a kisemberek különleges életszükségletei teremtettek meg. A hetibet etgy üj tesos üzletág oly csoportok szervezet t jelenti, amelyeknek tagjai arra kötelezik magukat, hogy bizonyos összegű hetibetétekot meghatározott ideig minden héton pontosan fizetni fogjak. A botétok után a tagok kamatot kapnak s a takarékoskodásnak ez a módja igen előnyös ugy a szövetkezetekre, mint a tagokra nézve. E befizetések alapján a csoportok tagjai kölcsönöket igényelhetnek, amelyeket meghatározott időn belül kötelesek visszafizetni. Igy a tag a kölcsönvett összeget a betétek befizetésével törleszti. Az érdokos előadáshoz Schnoider János, a Szekszárdi Népbank Szövetkezet vezérigazgatója, Lengyel János hogy és zi és V i d a János győri hitelszövetkezeti elnök szóltak aozzá és igen gyakorlati ervekkel támasztották alá a he tib et é tgyüj tesnek fontosságát. Azután dr. *>, n t a 1 István miniszteri tanácsos, a miniszterelnökségi sajtóosztály főnöke tartott'., meg igen érdekes és nagyvonalú előadását A szövetkezetek feladata a gazdasági háborúban" cimrncl. Bevezető szavaiban vázolta an ;ak a gazdasági háborúnak a ke lotkezését, lefolyását, gazdasági JB szociális vi szabatosait, amelyeket a világháború befejozéso után a ráris-körüli békeszerződések jogtalan es természetellenes rendelkezései sz...b: ditottak rá a világra. Az az oka annak, hegy a nemzetek között a világháború befejeeose atan nem állott elő az igazi béke es együttműködés atmoszférája, sót az f,lt alános biz álmatlanság köv otkezteben voltale éppon egy uj háború indult meg a nemzetek között, A kisantantnak az a colja, hogy a Trianonban kapott juttatások megtartására és a f jltartózhatatlanul előtörő leviziő ügyének elgáncsolására az ország köré a gazdasági elzárkózás acelgyürüjét fonja, a ne.;zjti elet erőinek szabad kia.lüc ulását megakadályozza. Nem sikerült ellens égői nkhek az a törekvése, hogy elzárják a magyar gazdasági életet a külföldtől, kormány céltudatos külkereskedelmi politikája - ha messzebb is, mint a tore.eszetes szomszédos piacok uj, kiadós eS biztos felvevőhelyeket biztosított a magyar agrárkivitel számára, amelyek birtokába.n a termés elhelyezése nem okoz gondot, A nemzőt körül tobiodó e gazdasági háború belső frontjának - a. nemzőt termelő rétegeinek - különösön a. falusi kis a rab ereknek gazdasági és szociális ellenállóéra jót Védelmező o frontnak - legkitűnőbb s leghatásosabb védekező fegyverei voltak és lesznek a magyar agrárszövetkezetek, különösen a hitelszövetkezetek, S szövetkezetek a.zzal a tevékenységükkel, h<gy kiegyenlítik a társadalmi ... _ ... ellentéteket, folszinro hozz ák,moghatvány ózzák és megszervezik a legkisebb termelőerőkot, ony hit 11c a. szociális ellentéteket, s ezzel olyan szilárd belső gazdasági és szpeiális helyzetűt toremtonok, amely alkalmas arra, hogy a termelő kisemberek számára a legnagyobb megpróbáltatásokat is elvisel he tőkké tegye. Előadásának befejezése után határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben javasolta, hogy a hitelszövetkezeti kongresszus kérje fel a kormányt, hogy a hitolszövetkozoti mozgalom jelentős égét méltányolva, tegye lehetővé a hitelszövetkezeti mozgalom teljes kiépitését, valamint hatóerejének és működési körönök mielőbbi kibővitését, A nagy tetszéssel f ogadoct es maga s szárny a lásu előadáshoz elsőnek A o c s á n Károly képviselő, majd C s o r n a y Mátyás hóduozővásáéholyi, S o ... o g y i József íulöpszállási es ár. T h u r y Károly fóti hitelszövetkezeti elnökök szóltak hozzá. Dr. S c h a n d 1 Károly, az OKH alelnök-vezérigazgatója tartotta meg elő- dását ezután "A nemzeti birtokpolitika és a földiérlőszö(,/; vetkezeti mozgalom" címmel. Előadásában emlékeztetett gróf Károlyi Sándor L mondására: "Akié a föld, azé az ország", Miután az 192^-ban megindított i [.földreform még nincs befej ezvo, szükség van nemzeti és népies birt ókpoliju tikára, amelynek alapja Darányi Ignác 1908-ban készitot t birtokpolitikai i^l javaslata lehet. Ez a javaslat a földbér lőszövetkezetek alakit ásat, valas* |mint a parcellázások es telepit esek keresztülvitelét vette programba, UKÖ^MUÜÖ Ltváu/tF

olyt!Xt6L8(x következik,/