Magyar Országos Tudósító, 1934. május/2

1934-05-15 [100]

f r o a o n o : Fenti nir ezinves Icozlesét tisztelettel kéri a t. Szerkesztőségektől a rendőri sajtóiroda.. —ELTILTOTTAK A GYÓGYSZERÉSZEKET A KOZMETIKAI CIKKEKNEK ÉJSZAKAI ES AA SÁRNAPIÁRUSITÁSÁTóL. A öroguisták és a gyógyszerészek között . változatlanul folyik a h. rc, amelynek egyik részletével N e u h o 1 d 'Ferenc kúriai bíró elnöklete alatt most foglalkozott a választott biréság. A gyógyszerészek idáig éjszakánkint, vagy vasárnap kiszolgáltattak kozmetikai cikkeket anélkül, hogy ezzel a droguisták törődtek volna, Most azonban, hogy a gyógyszerészek egymásután indítottak pereket tisztességtelen verseny cicién a dreguisták ellen, a Droguista Ipartestület ügyésze, '£ akác s Sándor dr. egyes gyógyszerészek ellen, akik szájvizet és kölnivizet éjszaka és vasárnap is árusítottak, a Budapesti Kereskedelmi és "Iparkamara mellett működő választott birpságnál úgynevezett versenypereket inditott, A választottbir.ós ág tagjai Neuhold Ferenc dr. kúriai biró, a drogisták részéről Braan Vilmos, a gyógyszerészek részéről Dombitz Gyula voltak, a tíagyar droguista testületet Takács Sándor dr., a perelt gyógyszerészekot pedig Brüll Dániel dr. és Brüll István flr. ügyvédek képviseltek. A választott biréság a legszélesebb tárgyalás után a gyógy sz ; részek éjszakai és vasárnapi kozmetikai cikkárusitását tisztességtelen magartartásnak minositetto és a gyógyszerészeket kozmetikai cikkek ilyen időbon való árusításától, pénzbirság terhével eltiltotta./MOT/0. SZABAD ÉS KÖTÖTT GAZDAIlyen cimen tartott előadást a Magyar Közgazdasági Társaságban kedden este dr, S u r á n y i -U n g o r Tivadar, egyetemi nyilvános rendes tanár. Az előadóestén H e 1 1 e r Farkas egyetemi tanár olnökölt. S u r á n y i - Ungor professzor mindenekelőtt annak a gyakorta hangoztatott felfogásnak a helytelenségét bizonyította te, moly szeri, t a gazdasági szabadelvűség inkább az elmélet tételeinek, a kötött gazdálkodá intézményei pedig inkább a gyakorlat követelményeinek felelnek meg. A helyes gyakorlati gazdaságpolitika minőségileg nem különbözhet a helyes gazdaságelmélettől, A gazdaságpolitikát részben autonóm és részbon heteronóm célki tűzések irányítják. A heteronóm célkitűzések a hatalmi politika, a kultúrpolitika vagy a szociálpolitika területéről átvett eszményektől függnek- jalo

1leg orőson előtérbon állnak, a gazdasági autarkia felé tere?!k az egyes álla kat és ezért a kötött gazdálkodást, azaz a tervgazdaálkodást teszik szükségessé. Nemzetközi gazdasági fczorződésoink segítségével ezen az uton idővel a kötött és irányitott világgazdaság rendszeréhez juthatunk. Az autonóm gazdaságpolitikai célkitűzések a klasszikus és a neoklasszikus gazdaságelmélet tételeire épülnek fel, érvényükben függetlenek minden egyéb,tehát nem gazdasági megfontolástól és általános uralmuk a távolabbi jövő fejlődésének irányvonala. Ilyen célok pld.áz általános termelékenység fokozása, az általános társadalomgazdasági egyensúlynak hosszabb lejáratra való biztosítása, stb.Minthogy az autonóm célok gazdasági téren nemzetközi egyöntetűséget jelentenek, a gazdaságpolitikai beavatkozások korlátait általában nem tűrik és fejlődésüket ilyképen a'.szabad világgazdaság felé serkentik,Minden j ól megépített gazdasági gondolatsornak ogyarónt és állandóan figyelemmel kell lennie mind autonóm gazdaságpolitikai célkitűzéseink nagyobb hullám. Í

hosszúérvényére,mind pedig heteronóm gazdasági célkitűzéseink közvetlen realitásának súlyára. Amennyi re hibás az a gazdaságelmélet, amely csak az autonóm célkitűzések felé tekint,annyira felületes az a gazdaságpolitikai gyakorlat, amely egyoldalúan hódol;'be a heteronóm célki tűzéseknek. A kétfajta célkitűzés jelenlegi erőviszonyai alapján ugylátszik,hogy mai mezőgazdasági elzárkózásunkat belátható időn belül a k

ötött világgazdaság rendszere fogja felváltani, ez pedig később f ok oz at o sa A S zab

ád világgazdasággá fog