Magyar Országos Tudósító, 1934. május/1
1934-05-04 [099]
/A MEZcG. ZDA3AGI MARA IGAZGATÓVAE.OZTMÁNYI ÜLÉSE. P o 1 y t u íi 6 s 2,/ A hozzászólások során dr. K 6 g 1 János kívánja, hogy védettséget ezután is bármikor lehessen kérni. A tcherreridezést no szorítsa az állam a tiz holdon aluli birtokosokra, hanem a'terhek rendezésével biztosítson mindenki számára tizholdas létminimumát. L 1 t s Ferenc véleménye szerint az üzemi költségek oly magasak, hogy ez adó svéde Imi rendelet nem segit az ipari cikkek árának és közterheknél- mérséklése nélkül. L u k á c s Béla az egyezségi eljárás szabályozását sürgeti éa hangái lyózza, hogy még akkor is, ha a viszonyok valóban lényegesen megjavulnának, hosszú ideig védelemre szorulna a mezőgazdaság az elszenvedett nagy veszteségek következtében. Berta Mihály szükségesnek tartja az adósvédelem hatékonyabbá tételét, de fontosnak tartja a munkaa lka Írnak teremtését is, mert a helyzet súlya alatt a munkások a gazdákkal együtt eeenvod. nek. S, B á 1 i n t György egyéni elbírálást sürget az adósokkal szemben és rámutat err. , hogy a termés betakarításáig feltétlenül szükség ven kiméleti időre. Gróf Khucn-iióde r v á r y Károly tájékoztatja az igazgatóval.- sztmányt ez Országos Mezőgazdasági Kamara és ez 0MGE által az egyezségi eljárás tárgyában kidolgozott közös emlékiratáról, amely ezidoszorint már a kormány előtt van. Hangsúlyozza, hogy ezen emlékiratban érintett szempontok és körvonalazott szervezet mellett lehet esek kilátás arra, hogy az egyezségi kérdés a gazdatársadalom érdekein.!: megfelelően nyer.' szabályozást. Végül utal arra, hogy az esetleges likvidációk mai lebonyolítására a lehetőséget a kormány sem látja. S. S z a b ó István arra hivj,. fel a kormány figyelmét.hogy azok a gazdák, akiknek védettségét megszüntették, a legtörekvebbek közül kerültek ki, akik beruházásokat eszközöltek, hogy az országnak menél hasznosabb polgárai lehessenek. Nem lehet a gazdák között - meggyőződése szerintkategorizálni, e teherrondezést nem lehet a tizholdcn aluli gazdákra korláátozni, t izholdat minden gazda részére meg kell menteni minden körülmények között. Végül a bérlők helyzetét teszi szóvá és kiemeli, hogy nemcsak a mai bérlőtársadalmot kell megmenteni, hunom uj bérlőket kell revelei, mert ha árverésre kerül egy föld, azt csak bérlet utján lehet hasznosítani. Káder Frigyes szintén a termelési költségűk magassága miatt emel'szót és hangoztatja, hogy a mai költségek mellett e termés betakaritása után sem tudnak a gazdák eleget tenni kötelezettségeidnek. Tunyogi 3 z ü t s A álmán az igazgatóválasztmány tájékoztatására utal a költségvetési ;ita során elhangzott miniszteri nyilatkozatokra, amelyek kilátásba helyezték, hogy a gazdaadós-védelmi rendelet ma még hiányzó végrehajtani ut eitásai rövid időn belül megjelennek és hogy a kormán:/ lehetővé teszi, hogy méltányos esetekben a bíróságok ez előirt szolgáltatásokra aratásig halasztást adjanak . P 1 ó s z István konkrét eseteket sorol fel a felügyeleti szervek tájékozatlanságáról és arról, hogy a gazdavédelem végrehajtása körül mulaszt ások történnek. V á s á r y József ... gazdák súlyos helyzetének jellemzésére felhozza, hogy Debrecenben az állat-létszám egy év alatt huszszázalékkal csökkent. Kívánja, hogy'ha egy birtok árverésre kerül, azt a régi tulajdonosnak adj ák vissza bérbe., Sürgeti az adósvédelemnek a bérlőkre való kiterjesztését. S z á v o z d Richárd attól tart, hogy c rentabilitás biztosítása nőikül mindenki rövidcsen védett birtokos lesz. A gép-tartozá. sokra von. tkozól-g annál is inkább szükségesnek tar' 1 'ja a rendezést., mert a > mezőgazdeság1 gépek értéke néhány év alótt rendkívül leszállt. Az igazgatóval.Jztmány a Kamarának ez adósvédelem hatályosabbá tételére tett javaslatait a felszólalók által tett javaslatok figyc\ lombevételével elfogadta. /MOT/B
