Magyar Országos Tudósító, 1934. május/1

1934-05-03 [099]

HÍREK MIHELICS VID ELŐADÁSA A RENDI ÁLLAM ESZMÉJÉRŐL. A Társadalomtudományi Társulat ülésén Mihelic s Vid tartott érdekes előadást a rendi ál-" lam eszméjéről, kimutatva, hogy az uj rendiség felé haladó mozgelomnak két ága van: az egyik társadalompolitikai, amely a kapitalizmus megdöntésén fáradozik és uj gazdasági berendezkedést kivan teremteni, a másik állampolitikai, amely a parlamentarizmus hibáiból táplálkozik és funkcionális alapra akarja fektetni a törvényhozást és az.államvezetést. Ismertette, hogy minden kulturorszagban kiépítik a gazdas%i és egyéb hivatási érdekképviseletekot és folyton bővülő hatósági jogokat adnak nekik. Az államformát azonban, amely független ettől, a nemzeti hagyományok, a politikai erőviszonyok éa az államférfiul elhatározások alak it.j ákj £ z előudó szerint. Amint a fasizmus nem export-cikk, épp ugy nem lehet a hitlerizmus sem. Hogy ez mennyire Igaz, kitűnik abból is, hogy nincs állama a világnak, amelyben a rendiséget ne diktatúra Valósította volna meg, vagy próbálná megvalósítani. Azt a politikai berendezkedést, amely mellett a szociális igazságosság hatályosan érvényesülhet, minden nemzetnek magának kell meg alálnia, A nagy tetszéssel fogadott elő dósért a társaság nevében az elnöklő D é kény István mondott köszönetet az cica dónak. /MOT/B n A BUDAPESTEN TARTÓZKODÓ TOROK VENDEGEK - A TÁRSADALMI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉBEN. - Resit Safed bej érdekes előadása Attiláról, a hunok, törökök és magyarok közös "nemzeti hőséről". A Budapesten tartózkodó török vendégeket csütörtökön este a Társadalmi Egyesületek Szövetsége látta vendégül. A TESZ Falk Miksa utcai székházának nagytermében Resit Safed bej, ^ török Touring Club elnöke tartott - diszülés keretében - rendkívül érdekes előadást, amelyben főként Attila személyével, a törökök, magyarok és hrnok legnagyobb közös "nemzeti hősének" hatalmas egyéniségével, s 'Italában a török-magyar testvériség kérdésével foglalkozott, a rendkívül nagyszámú és diszes hollgatóközönség osztatlan érdeklődése s általános tetezése mellett. Az előadóülésen megjelentek a török vendégek, Hassan bejnek, a török nemzetgyűlés alelnökének vezetésével, csaknem teljes számban* Megjelentek ezenkívül: a budapesti török követ, a követség egész személyzetével, továbbá a finn, észt, litván diplomáciai testületek tagjai, A magyar előkelőségek sorában voltak: Baross Gábor, a TESZ országos elnöke, Szörtsey József dr», a TEdZ ügyvezető alnöke, leveldi Kozma Miklós felsőházi tag, a Magyar Távirati Iroda elnökigazgatója, Abdul Latif, a magyarországi mohamedánok főpapja, Pékár Gyula ny, miniszter, Ambrózy Gyula ny. altábornagy, Erődi Harrach Tihamér, Téglássy Béla, Somogyi Béla ó>r. országgyűlési képviselők, Kenyeres Balázs dr. egyetemi professzor, Zimmarmann Lajos dr., a TESZ főügyésze, Miklós Elemér, Ferenczy Károly, vitéz Var..,ha Béla dr. , Breyer Jenő dr., a budapesti török követség sajtóelőadója és számosan mások a magyar társadalmi élet jelesei közül. A díszülésen Baross Gábor dr., a TESZ országos elfaö- ' ke elnökölt, aki franc lanyelvü megnyitóbeszédében meleg és szívélyes hangon üdvözölte a megjelent török vendegeket. Széles történelmi alapon utalt a török-magyar testvériségre, hangoztatta, hogy á magyar nép lelkében mindenkor élt és él ennek a vérrokonságnak a tudata

r Ez a testvériség talán a legrégibb az összes európai népek közt, kezdetei a történelem előtti idők ködébál vesznek el. Ezt követőleg V é g h Jenő dr., a TESZ kebelében megalakult Magyar-Török ffársaság igazgatója ismertette - török nyelven - a haza' fias magyar közönséget magóba foglaló TESZ célkitűzéseit, ozorvezeV tét és jelantőségét, 'r~~ - ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

71 - 1 atdsa következik./