Magyar Országos Tudósító, 1934. május/1
1934-05-02 [099]
2.törvényszéki kiadás. Budapest, 1934. május 2. A BOMBAHERÉNYLETEKXEL VADOLT SCHIES3 JÓZSEF ÉS TüRSÁKAK BüHéOYE A EüNTETÓTCRVÉNYSZEK ELOTT. ISmeretos, hogy az utóbbi időben a főváros különböző részein lévő telefonfülkék" en, továbbá kapualjakban bombák robbantak s a rendörs ég megállapirctta, hogy a bombákat Schiess József harminch...roméves szobafes tőser..'d helyezte cl. Schiess Józsefet a rendőrség lotartoztatta^és ugyanekkor eljárás indult egy Türmer Jenő nevü huszonötéves vasöntosegéd ellen is.. A királyi ügyészség mindkettőjük ellen vádat emelt és a bűnügy tárgyalás át ma tartotta meg a büntetötörvényszék Krayzcll Miklós dr. tanácselnök elnökietév.1. Mer rcyecl kilenc órakor rendőrkordon z..r:a el a tanács elsőén eltöi tárgyalótermének bejáratát, detektívek igazoltatták a terembe igyekuSket. Néhány perccel kilenc °ra után fogházör vezette elő Schiess Józsefet és nem sokkal utóbb meg is kezdődött a bombaper tárgyalása. Az ügyészi pulpituson Traoger K.'szlo dr, királyi ügyész foglalt helyet, a védelmet Latk^cr.y Inra dr. és Szitár ^-ndre dr. ügyvédek látták el. *. vádlottaké, közvetlenül a tárgyalás megnyitása előtt szólították be. Schi.ss József kopott barna ruhában, a másodrendű vádlott: Türmer Jenő pedig fekete zakóban állt a birák elé, A személyi adatok felvétele után a tanácselnök ismertette a királyi ügyészség vádiratát, amely a következőként hangzik: 0Schiess József szobafestösegédet, aki február 14-tÖl k táv <; előzetes letartóztatásban van, robbantószer jogosulatlan előállításával, tartásával és használatéival elkövet-tt hat rendbeli bűntett cinén azzal vádolom, hogy Budapesten 1028 évtől kezdve emberélet kiolcására'és romTiol-sre alkalmas robbanóanyagot jogosulatlanul szerzett be, készitett és így anyag felhasználására szolgáló készüléket állított eló és tartott rendelkezése alatt. Majd 1932 május elsején és 1933. április 27-én a Carlton-szálló előtt és a Hajtsár-ut 93. számú ház előtt felállitott t>.lefonfülkébeny- 1933 december 23-án az Andrássy-ut 46. számú ház, 1934 február 5-én a Rákóczi-ut 8/b számú ház kapualjában, illetve lépcsőházában, 1934 február 5-án az ándrágsy-ut 7o. szánu házban egy-egy általa készitett robbánökészüléks1. helyezett el és gyujtött meg, tehát ily módon robbantószer felhasználásával elkövette a távbeszélörongálás kétrendbeli ' büntet tét és az ingatlanvagyon megrongol .sának három rendbeli vétségét. Egy esetben a vétség végrehajt ás á.t megkezdte, do be nem végezte, két esetben a kivételes hatalom gyakorlás ár ü l szóló törvény hatálya alatt távbeszélőig illetve annak tartozékát szándékosan megrongálta, lárom esetben pedig másnak ingatlan vagyonát szándékosan és jogtalanul megrongálta, illetve e cselekmény végrehajtását megkezdte, de a robbanás elmaradása fol tán be nem végezhette. Türmer Jenő vasöntosegédat robbantószer jogosulatlan tartásával elkövetett bűntett cinén mint bünsegédi bűnrészest azzal vádolom, hogy 1931-ben Schiess Józsefnek egy deboz lőport bocsájtott rendelkezésére és ezáltal Schiess Józsefnek robbanószer jogosulatlan tartásában állo cselekményét szándékosan előmozdította és megkönnyítette.' 1 ' A vádirat ismertetése után Schiess József kihallgat.' s át kaadte meg a tanácselnök. A vádlott az elnöknek arra a kérdésére, hogy bűnösnek érzi-e magát, igy válaszolt: - Igen, bűnösnek érzem magam. - Maga a r ndőrségen és a vizsgálóbíró előtt részletes bei smero vallomást tett. Amit mondott, jegyzőkönyvbe vették, ismertetni fogom azt a jegyzőkönyvet, Krayzall "'iklos dr. tanácselnök ezután'felolvasta Schiess Józs-f rendőrségi, illetve vizsgálóbírói vallomását, amelyben a vád ott többek között a következőket mondotta: - Apám szobafestő volt és az o házában nőttem föl. Apán tagja volt a szcciáldemokrata pártnak, de ót radikális érzelmei miatt a perit b°l kizárták. Az 6 véleménye az volt, hogy a párt nem teljesíti köt.lcsségét a munkásosztaIlyal szemben. Apám meggyőződése az én meggyőződéseimé is vált, kár 1915-ben családfenntart 0 lettem, hattagú családot tar ettem al. Debrecenben szabadultam mint szobafestősegéd és 1921-ben jöttem Bud-pestre, de visszatértem szülővárosomba, ahol megnősültem. Apám 1924'ben meghalt s ekkor én Budapestre költöztem és tagja lettem a a zocialdemokrata pártnak ós szakszervezetnek. /Folyt.kcv./ F.
