Magyar Országos Tudósító, 1934. május/1
1934-05-05 [099]
2. törvényszéki kiadási Budapest, 1934. május 5. ERDŐBE TETTE KI ÚJSZÜLÖTT GYÉR! EKÉT, Középkorú, csinos asszonyt vezetett ma fogházőr a büntetőtörvényszék Schirilla^-tanácsa elé. Az asszony: Szlafkó Andrásné ellen az volt a vád, hogy télvíz idején, februárban újszülött, tíznapos gyernekét a sashalri erdőben magárahagyta. Az ügyészség Szlafkó Andrásné ellen gyermekkit' te], büntette cimén emelt vádat és ezért kellett felelnie a biróság"előtt. - Maga már volt büntetve csavargásért és lopásért, - szolt hozzá az elnök. - Még kislány voltam akkor! A lopási ügyben kegyelmet kaptam, - felelte az asszony. - Miért tette ki a gyermekét? - hangzott a következő kérdés és Szlafkó Andrásné siránkozva mondotta el a következőket: - Bűnösnek érzem magam, de nem akartam, hogy a kislányom meghaljon.'Nem volt hova vigyem. A Stefániában 'nem fogadták el, mert férjem van. A Vasi utcában som, a menhelyen sem.Az anyám sem akarta tartani és az anyósom sem. - Magának ezenkívül még három gyermeke van? - kérdezte az elnök. - Igen, ezek a gyerekek otthon vannak. De az ugy volt, hogy az uram abban az időben büntetését tői ötte Balassagyarmaton, És ekkor született a gyerek. Amikor az uram megtudta, hogy közben gyermekem született,nem jött haza. Nagyon tanácstalan voltam. Gondoltam valaki megtalálja. Vártam mindaddig, amig fel nem fedezték. Nem akartain, hogy elpusztuljon. - Akkor nagyon hideg volt és maga mégsem takarta be. Alig ' volt néhány darab rongy a gyermeken, - szolt az elnök. - Isten csőd. ja, hogy nem pusztult el. - Három gyermekemre kell keresni. Nagyon nagyon kérem j ne tessék súlyosan megbün etni, - fejezte be Vallomását az asszony. Értelmes arcú, mezitlábos fiúcska tett ezután tanúvallomást. Havas Ödön 12 éves tanuló egy sashalmi áossegéd fia igy mondta el a történteket : - Nagyon hideg volt és nem volt otthon tüzelőnk. A mamám akkor jött ki a kórházból és fázott. Elküldött, hogy menjek az erdőre gajyat szedni. A bátyámmal mentem. Egyszer csak aszongya a bátyám* hogy kukorékol a kakas, de mondom én, hogy az gyerek sirás. Es megtaláltam a kisgyereket. A baba falevéllel volt letakarva, csak a feje lászott ki* Elszaladtam a rendőrért, aki mindjárt szólt a cükrosnéninek, hogy jöjjön velünk. A néni el is jött és ő vitte el a gyereket. Özvegy Galagonya Sándorné cukorkaárus igy vallott: - A kötőmbe fogtam a gyereket és elvittem az őrszobára. Ott kibontottam, megtisztítottam, aztán jöttek a szomszédasszonyok. Az egyik kis inget, a'másik pelenkát, meg egyet-mást hoztak. Volt kettő, aki meg is s zoptat ta. Azt ,.n elvitték a menhelyre. Az anyját én láttam. Még mielőtt a kisfiú jött volna, akkor ment arra két párnával.Még azt gondoltam, hogy meghalt a gyereke, mert sirt... A tanácselnök ezután számos nyomozati iratot ismertetett, majd a perbeszédek hangzottak el. Rövid tanácskozás után a törvényszék 1 'ilirriette Ítéletét, mely szerint bűnösnek mondotta ki Szlafkó Andrásnét gyermekkitétel bűntettében és az enyhitőszakasz alkalmazásával hat hónapi börtönre Ítélte. Az Ítélet jogerős, /MOT/P. ——— — J --- HÁZASSÁGSZÉDELGáSERT TIZENÖTMAPI FOGHÁZg Bóza Lajos ügynök ellen a királyi ügyészség csalás'büntette miatt emelt vádat és az ügyet ma tárgyalta Merschitz Kálmán dr. bün te tó törvény széki egyesbirő. A vád szerint Bóza Lajos, akit fogházor vezetett a tárgyale Lőrémbe, Friedraann Erzsébetnek'házasságot Ígért és" ezzel az Ígérettel nagyobb összeget csalt ki tőle, Bóza Lajos tagadba bűnösségét és igy védekezett: - Azért költöztem Friedmann'Erzsébethez, mert ö azt állította, hogy á feleségem meg akar mérgezni. Meg Ígértem neki, hogy feleségül veszem,'ha elválok a feleségemtől, de ezzel az ígérettel nom tévesz te'etem meg öt. Volt arról szó, hogy likőrgyárat létesítek, de a pénzt, amit eöle kaptam, vele együtt költöttem el. Az ingóságok, araikét tőle a 1vittem, nem az o tulajdonai voltak.
