Magyar Országos Tudósító, 1934. május/1
1934-05-05 [099]
HÍREK 7 -—A VILÁGGAZDASÁGI SZEMLE Béla Henrik ttolt országgyűlési képviselő lapjának ujabb száma gazdag tartalommal megjelent,, á lap »rdok©.fl cikkekben foglalkozik az uj költségvetéssel, a konjunktúra javulásával^ a külföldi' közgazdasági és pénzügyi eseményekkel 4s r C.Jvarre f or 5 *ták felemelésével, /MOT/0. buzapreierencifik LóCZY LAJOS NYILATKOZATA MAGYARORSZÁG FÖLDGÁZ ES PETROLEUM LEHETŐSÉGEIRŐL. Felkert ék a Magyar Országos Tudósítót a következők közlésére : 'A "Magyar Közgazdaság" cimü hetilap május 3.-iki száma hangzatos cim alatt, sok tekintetben teljesen elferdítve, tévesen számolt be a minap a Magyar Kémikusok Egyletében" Magyarország földgáz és petróleum- Illhet őségéir'öl" tartott előadásomról, Sajnos még igen' távol vagyunk attól, hogy petróleum-területek felfedezéséről boszelhessünk> Csupán annyi a valóság, hogy az Alföld É-i peremhegységeibon Nagybátony, Recsk, Párád környékén jelentős petróleum-szivárgásokat Ismerünk, amelyekhoz még hozzászámíthatjuk a bogácsi, tarli, kishartyáni és a legutóbb Sálynál feltárt aszfalt olaj d-nyomokat is c E petróleum-szivárgások és bitumenr.yoinok, valamint az ezekhez fűződő geológiai kutatások legújabb eredményei utam Ítélve, valóban megvannak a komoly geológiai előfeltételek arra názvöj -hogy C sonkamagyarországon jelentős földgázkészleteken kivül kisobbarányú, de mér; kommerciális mennyiségeket nyújtó patjhólaumakkumuláoiék feltárását is remeghessük. Avégből azonban, hogy a geológ::. 1 . 1.-= geofizikái 'mutatások mielőbb meghozzák a várva-várt eredményt, fokoznunk éa gyorsítanunk kell a költséges fúrási tevékenységet', amely szerencsés esetben oly klsch.be oetróleummezők feltárásához vezethet,- mint amilyet a magyar kincstár 1911-bon Egbollen feltártamely ma öajnos a cseheket látja o3 a ma olyannyira szükséges petróleum-termékeakoi, Lóczy Lajos egyetemi ny, r< tanár S.JC-" / M0T/B. KORNIS GYULA ELŐADÁSA A. NEMZETI FS A VILÁfv.á r "THRARÓL. A Magyar Pedagógiai Társaság szombatod o'lután ragyszámu közönség jelenlétébon az Akadémia kistermében tartotta közgyűlését. A közgyűlésen Z o r a i s Gyula ny, államtitkár; elnökölt; aki megnyitószavai után rendkívül érdekes előadást tartott a nemzeti kultúráról Ss a világkultúráról. Azok közül a társas' közcfe&ógek közül mondotta melyek mint viszonylag zártabb szolidáris cselekvő egységek, a kultúra megvalósításának történeti tényezői, a legfontosabb a nemzet- A nemzet, velejében értékközösség, a nemzeti szellem az értókfelfogás leghatékonyabb- közöesóge, Minden kultúra a nemzeti szellemből indul ki, s oda tér vissza. Nemzeti közösség nem lehet kultúra tűélkül, mer': a puszta embercsoportot éppen az avatja nemzetté, hogy kultúrájában értékelésből! - szellemi hagyományos közössége tudatossá válik; kultúra és nemzet szó tv alhat a 11an egység: mert a nemzet elsősorban szellemi termék* Ámult század közepén meginduló,főképp a nyelvet vizsgáló néppszlhológiai irányzat a nyelvben látta azt az ismertető jelet, mely meghatározza agy nemzet különállását« Ez azonban, jóllehet legtöbbször együtt j ár a nemzeti agy ér. is éggel, nom foltétlen kritérium,mert például az irek az angoloktól, a horvátok! ». a szerbektől jlilt" nemzetnek tartják nugukat, jóllehet egy nyelvet b íszélneka, k biológiai irányzat viszont azok., t kívánja egy nemzet tagjainak tekinteni* akiket a közös szármatás, a faj kapcsol egybe. . ,v r ' .*,S' " »>' XAÍ^^V.. ' Á mai egységesnek látszó nemzutak többféle fajok keverékei, do közöf faji eredet mellett is külön nemzetek el; kulh tnak. A köU zös terület sem kon.ítituál egy embere; epo-tet nemzetté: a zsidók például A tagadhatatlanul ma is szolidáris nemzet, habár teljesen szétszórt lakóheF lyon élnckl Hloőozetj tényezőkkel őzömben ; kultúra hagyományszeríi érték; közösségének tudató az igazi nemzetalkotó tányozS. l'i • Foiyiat á sa követk. zik : /
