Magyar Országos Tudósító, 1934. április/1

1934-04-07 [198]

MEGALAKULT A MAGYAR ÉRTELMISÉG SZERVEZETEIÉNEK KÖZÖS BIZOTTS/GA. _ ;

vZ oiső együttes ülésen a kontár-kérdesben foglalt állást a lateinorek közös szárvezető. A magyar értelmiség szervezeteinek bizottsága megalakult. A latoiiier-szolidaritás gondolatát elsőnek dr. * u r á n y i László, a Nyíregyházi Ugyvodi kamara elnöke Vetette fel, s az életrevaló ötletet az ország összes ügyvédi kamaráig maid az Országos Ug ved-szövetseg is felkarolta. Az Jgyvéds zöv etság tárgy alá Sokat kezdett az Országos Oi-vos-Szöve t s éggel, a Magyar ^érnök és ^pités a-Egy lett el, a Magyar Gyógy szo részügylettel s az Országos állatorvos- Egyesülettel. E testületek kiküldöttei közös ólok szitö bizottságot alakit ott ak,- majd elhatározták, hogy minden resztvevő testület elnökből, titkárból es tiz-husz tagból ál^ó állandó bizottságot küld ki, s e bizottságok együttes ülésen tárgyalják meg a lateinereket egyaránt érdé klő pr ob 1 émáka t. A Magyar Értelmiség Szervezeteinek Bizottsága ma tartotta meg első nyilvános ülését, a budapesti -'-udományegyetem központi épületének kupolatermében. Az első előad©ülés egyedali tárgya: a kontár-kérdés megvitatása volt.Az ülésen az öt testület tagjai igen nagy számmal vettek részt, A megjelent notabilitások sorában voltak - többek közt -: Te.snádjNagy András igazságügyi és Scholtz Kornél dr. belügyi államtitkárok, Kuncz Ödön dr,, a budapesti tudományegyetem jogi fakultásának dékánja, Kelemen Kornél dr,, az Országos Testnevelési Tanács elnöke, Tauffer Vilmos dr. nyugalmazott egyetemi orvosprofesszor, Zimmormann Ágoston dr., az állatorvosi Főiskola rektora, Gaál Endre dr,, a Magyar Gyógyszerész-Egyesület elnöke, és mások. Az ülést M is ángyi Vilmos dr. műegyetemi professzor, soros elnök, megnyitóbeszéde vezette be; - Mag akt rjuk szervezni a magyar értelmiséget - úgymond - amolynek közreműködése nélkül a magyar feltámadás nem képzelhető el. Az élet minden vonatkozásában a tisztultabb felfogásnak, a tiszta erkölcsnek és a magasabbrendü tudásnak kell érvényesülnie. Az értelmiség összefogására nagy szükség van; a szervezkedés célja: önvédelem. Az egyik legnagyobb baj: a tekintélyek tudatos lej aratása. Le kell törni azt az elvet, ami ma divatban van, hogy tudniillik aki a legjobban lármázik, az kapj a a legtöbbet, - aki csendes, az semmit sem kap. A kontár—kérdéssel azért foglalkozunk a legelső nyilvános ülésünkön, mert ez olyan baj, 'min lehet és kell segíteni, összegyűjtjük az adatokat, rámutatunk a megoldás módjára és a vita eredményét memorandum alakjában a kormány ele terjesztjük, hogy .igy törvényhozási uton segíthessünk ez égető bajon. AZ ülés első szónoka Veréb é 1 y Tibor dr. egyetemi nyilvános rendes orvostanár volt, aki rámutatott, hogy minden kontárok közt az követi el a legnagyobb bűnt a tsodalommá 1 szemben, aki az emberi egészség, az emberi élet ellen fejt ki meg nem engedett tevékenységet. A tudomány fejlődése folytán egyre mélyebbé válik e szakadék a tudományok áttekinthetősége es az emberi tudás határai között. A polihisztória ma már csak történelmi emlék. Az egyes ember műveltsége kétségkívül csökkent, éppen a tudomány kiszélesbedése következteben, de a mai ember lát°köro kibővült a huszonötév előtti átlagember látóköréhez képest. Alapos, a tudomány minden ágazatára szóló altalános tudás manapság lehetetlenség, A tudomány művelői rákényszerülnek a specializálódásra. Éppen ezért érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy az emberi élet minden terén a legtökéletesebb szaktudásnak kell domiA nálnia. Furcsa., hogy a magyar értelmiség közös szervezetének legelső szava: 1 panaszkodás. De panaszkodnunk kell a kontárok ellen, ha nem akarjuk, hogy a f versenyben alul maradjunk. Meg kell cáfolnunk azt a beállitást, mintha a j lateinorek a saját önös érdekükből foglalnának állást ebben a kérdésben, fi j lleto t az elsulyosod

u gazdasági helyzet talán ezt is érthetővé tenné. Ám j a szellem birodalmát

ü

l távol áll a kicsinyes anyagiasság. Mi, igenis, az I egész társadalom javáért emeljük fel szavunkat. /Folytatása következik,/