Magyar Országos Tudósító, 1934. április/1

1934-04-05 [198]

TÖU i II Y S Z É K ZU SZÖVETKEZETI IGAZGATÓK HAMISTANUZASI PERE. /Folytatás « 7. törvényszéki kiadáshoz./ A mai folytatólagos tárgyaláson újból több tanút hallgatott ki a törvény s

r-: ók, majd pedig a felek indítványára több okiratot ismertettek. Délután fél né^y órakor Schádl elnök a bizonyítási nel járást befejezettnek jelenteste ki és a tárgyalást április 14.-ere halasztotta, amikor a perbeszéde'., re kerül a sor,/MOT/Ma-. A CSZlIDGRSkGI HÍRKÖZPONT KÖZLEMÉNYE: KOZLEIZSDLSI BALESET. Turcsin Gyula főhadnagy kedden este B.E.160 rendszámú autóján haladt alagi Lóverseny-utcában Alag község relé. Az autót Szabó Béla tüzér vezette. Közben az uttestén egy kutya szaladt át, amelyet a vezető ki akart kerülni, s véletlenül nekihajtott az útszéli fának. Az ütődéstől a szélvédő üveg eltörött és Szabó Bélát a szilánkok arcán súlyosan megsebesítették. A kocsiban ülö autótulajdonosnak semmi baja nem történt, A balesetért senkit sem terhel felelősségT /MOT/ HÍREK "íviEZOGaZDASAGI POLITIKÁNK UJ UTJÜI ES ESZKÖZEI" cimmel tartott ma este előadást a Magyar Közgazdasági Társaságban Gesztelyi Nagy László dr. egyetemi m« tanárba Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatója, A mai válság kereteit rajzolta meg bevezetésképpen, hangoztatta, hogy megoldásra vár a szikesek kérdése, a sivár homokterületek feljavitása, utak kiépitése, a tanyarendszer kérdése, a Duna-Tiszacsatorna, a Tiszahajózás, a falunak orvossal és ivóvizzel való ellátása, stb, A közszellem volt régebben «grár.llenes, - mondotta, amit mutat az is, hogy amig 486 ipari, 39 kereskedelmi tanonciskolánk van, addig 21 mezőgazdasági szakiskola és téli gazdasági iskola-, továbbá 52 önálló népiskola szolgálja a közel ötmillió Jelkét számláló b irt okosság-, főleg kisbirtokosság igényeit, A törv ényhoz át> is inkább az iparfejlesztés jegyében állott, az ország többségét kitevő mezőgazdaság szinte megátol fejlődött. Kár, hogy ma is külföldről hozunk be itthon is termelhet':' cikkeket, ezért adósodtunk el az utolsó másfél évtizedben a külfölddel szemben. Évi rizsimportunk 4 millió pengőt emészt fel, pedig a rizs tarhonyával jórészt pótolható; tavaly 4.3 millió pengő értékű dohányt hoztunk be s ugyanakkor hazai dohánytermelésünket alig tudjuk értékesíteni, Olaszország és Ausztria példájára utal a tervszerű es céltudatos agrárizmus tekintetében. Szükség volna a közteherviselés reformjára, a mezőgazdaságiipari cikkek árának az agrár termeivények arához való alakítására. Emellett az legyen a cél, hogy fcsak olyan ipart támogassunk, amely feltételeit itthon megtalálja, olcsóbban adja termékeit, mint á külföld. Több aratógépre volna szükség a mezőgazdaságban, a devizapolitikának is inkább kellene figyelnie c. mezőgazdaság érdekeire, egyes cikkek - vaj, hizóállat, cukor, stb, - kivitelének mai rendszere is változtatásra szorul, a fabehozatsl figyelmeztet bennünket, hogy a fasitás kérdését is meglehetősen elhanyagoltuk, rendkivüli a szociális és gazdasági jelentősége a szőlőtermelésnek és gyümölcsfatelepitésnek. Olyan mezőgazdasági- es adópolitikára van szükség, amely támogatja a nagyobb tudást, a nagyobb beruházást, s olyan termelési ágak bevezetését, amely/^ftagyobb munkáslétszámot tudnak foglalkoztatni. Adómérséklést adna! az olyan gazdaságnak, amely szükséges létszámon felüli munkást alkalmi vagy megfelelő szakiskolákat végzett egyént állit be gazdaságába. Az ipa. fejlesztés mintájára pl, örökösödési illetékmentességet lehetne adni annak, aki megfelelő szakiskolát végzett, s igy Kezd az öröklött föld megműveléséKe; . I A tagositás is elősegitené a kibontakozási folyamatot, mondotta az előadó,s végül mezőgazdaságiejleszto törvényt sürgetett, amely összefoglalná az eddif. . és a tervbevett összes agrártörvényeket, hogy a mezőgazdasági politika céltudatosabbá válhassak. - Lelkes tetszés fogadta Gesztelyi Nagy László előadás ót. /LCT/l ,