Magyar Országos Tudósító, 1934. április/1

1934-04-10 [198]

THTTRY JÓZSEF EMLÉKEZETE AZ AKADÉMIÁN. A Magyar Tudományos Akad órai a ol- • ső osztálya G o m b o x z Zoltán elnökletével ülést tartott. Az ülésen Németh Gyula egyetemi tanár meleghangú megemlékezésben méltatta a fiatal korában elhunyt Thury József levelező tagnak a turkológia terén szerzett érdemeit. Ezzel kapcsolatosan érdekesen foglalta össze az elő­adó azt a nagyarányú és heves vitát, amely a magyarok eredete, fajrokonai és nyelvrokonsága kérdésében évtizedek előtt agyrészről Budcnz József ás a finn-ugor nyelvtudomány kitűnő többi munkása, másrészről pedig Vámbéry Ármin ÓS tanítványai közt az Akadémia folyóirataiban és kiadmányaiban is lefolyt, A tov'bblakban bemutatta az emlékbeszéd Thury Józsefnek Törökor­szágban végzett tanulmányait, továbbá hazai munkásságát is mindaddig, a­mlg Vámbéry utódjául a budapesti egyetemen jelölték, -állásának elfogla­lását hirtelen bekövetkezett halála akadályozta meg, amely véget vetett a fiatal tudós érdemes munkassáigának, amelytől oly sokat várt c tudomá­nyos életünk. A kegyeletes emlékbeszéd elhangzása után a ' szakosztály zárt ülésen folyóügyeket tárgyalt, /MOT/Vr EGYHÁZI HÍREK A BETHLEN GÁBOR-SZÖVETSÉG JUBILÁRIS DISZLaKOMÁJA. Az Országos Bethlen Gábor-Szövetség a ma délután megtartott ju­biláric díszközgyűlése befejeztével ünnepi diszlakomát rendezett a Magyar Tisztviselők Egyesületének Estőrháza utcai, klubhelyiségeiben. A benketten a díszközgyűlés résztvevői csaknem teljes számmal megjelentek, Vacoora vitán 8 e n c s Zoltán dr. egyetemi magántanár, minisz­terelnökségi miniszteri t hnác sos mondott nagyvonalú beszédet, amelyben be­vezetőül vázolta a Bethlen Gábor-Szövetség megalakulófiának történetét, az elmúlt tizesztondő cseményelt, s ezek konklúziójaként hangsúlyozottan kiemel­te,hogy "a Bethlen Gábor-Szövetség olyan alakulat, amelyre jó és rossz na­pokban egyaránt bizton számithat az agyház és a nemzet," A szónok azután egyház történ, t i visszapillantást vetett a katolikus és a protestáns egyhá­zak egész történelmi múltjára, s végig azt igyekezett kidomborítani, heg y a z egyháztörténalom szellemi hullámzása mindenkor szoros összefüggésben állt az egyes korok uralkodó eszmeáramlataival. - A XIX.század meghozta a szkepszist, az athe izmust - fejteget­te - rendszeres támadások Indulnak meg Isten és a vallások allén.Ezzel szem­ben a nagy tömeg Igenis akarja a hitet, de bizonyságot keres. Tudni .akarja,- . igaz-e az a tan, amely et a krisztusi egyházak a szeretetről, a lemondásról hirdetnek. A nép megerősítése e tekintetben már túlnő ősegyház felada­tainak keretein; ez már jórészt a társadalomra, a társadalmi egyesületekre hárul. A tósadalml vallásos egyesületek tagjai valójában krisztusönkéntősei, akiknek hirdetniük kell az Evangélium világosságát,Ezt teszi at Actio Catho­lika ls, amely célját tekintve épp oly áldásos, akár csak a mi munkánk.- re nem szabad mögötte maradnunk a katolikus mozgalomnak; nem szabad megenged­nünk,, hogy a protestáns fasces széthulljon. Az előadó rendkívül érdekes adatokat sorolt fel az egyes magyaror­szági vallásos társadalmi egyesületek számáról, taglétszámáról és vagyoni helyzetéről.. Az adatokból végeredményben kiderült, hogy az országbán 1,050 katolikus, 470 protestáns és 500 izraelita ilyen egyesület működik,de amíg a katolikus egyesületek évi összbevétele 3 és félmillió pengő,a protestánso­ké egymillió pengő,- addig az izraelita egyesületek bevétele meghaladja a 4 és félmillió pengőt. - Ezek az adatok mindennél világosabban mutatják - fejezte be fe­szült figyelem és általános tetszés közt beszédét a szánok •» milyen hatal­mas erőfeszítés vár a protestáns társadalmi egyesületekre a nemzet jövőjéért folytatott hazafiasós vallásos küzdelembenl - - A lakoma résztvevői még so­kóig maradtak együtt. /MCT/Ky

Next

/
Thumbnails
Contents