Magyar Országos Tudósító, 1934. április/1
1934-04-10 [198]
THTTRY JÓZSEF EMLÉKEZETE AZ AKADÉMIÁN. A Magyar Tudományos Akad órai a ol- • ső osztálya G o m b o x z Zoltán elnökletével ülést tartott. Az ülésen Németh Gyula egyetemi tanár meleghangú megemlékezésben méltatta a fiatal korában elhunyt Thury József levelező tagnak a turkológia terén szerzett érdemeit. Ezzel kapcsolatosan érdekesen foglalta össze az előadó azt a nagyarányú és heves vitát, amely a magyarok eredete, fajrokonai és nyelvrokonsága kérdésében évtizedek előtt agyrészről Budcnz József ás a finn-ugor nyelvtudomány kitűnő többi munkása, másrészről pedig Vámbéry Ármin ÓS tanítványai közt az Akadémia folyóirataiban és kiadmányaiban is lefolyt, A tov'bblakban bemutatta az emlékbeszéd Thury Józsefnek Törökországban végzett tanulmányait, továbbá hazai munkásságát is mindaddig, amlg Vámbéry utódjául a budapesti egyetemen jelölték, -állásának elfoglalását hirtelen bekövetkezett halála akadályozta meg, amely véget vetett a fiatal tudós érdemes munkassáigának, amelytől oly sokat várt c tudományos életünk. A kegyeletes emlékbeszéd elhangzása után a ' szakosztály zárt ülésen folyóügyeket tárgyalt, /MOT/Vr EGYHÁZI HÍREK A BETHLEN GÁBOR-SZÖVETSÉG JUBILÁRIS DISZLaKOMÁJA. Az Országos Bethlen Gábor-Szövetség a ma délután megtartott jubiláric díszközgyűlése befejeztével ünnepi diszlakomát rendezett a Magyar Tisztviselők Egyesületének Estőrháza utcai, klubhelyiségeiben. A benketten a díszközgyűlés résztvevői csaknem teljes számmal megjelentek, Vacoora vitán 8 e n c s Zoltán dr. egyetemi magántanár, miniszterelnökségi miniszteri t hnác sos mondott nagyvonalú beszédet, amelyben bevezetőül vázolta a Bethlen Gábor-Szövetség megalakulófiának történetét, az elmúlt tizesztondő cseményelt, s ezek konklúziójaként hangsúlyozottan kiemelte,hogy "a Bethlen Gábor-Szövetség olyan alakulat, amelyre jó és rossz napokban egyaránt bizton számithat az agyház és a nemzet," A szónok azután egyház történ, t i visszapillantást vetett a katolikus és a protestáns egyházak egész történelmi múltjára, s végig azt igyekezett kidomborítani, heg y a z egyháztörténalom szellemi hullámzása mindenkor szoros összefüggésben állt az egyes korok uralkodó eszmeáramlataival. - A XIX.század meghozta a szkepszist, az athe izmust - fejtegette - rendszeres támadások Indulnak meg Isten és a vallások allén.Ezzel szemben a nagy tömeg Igenis akarja a hitet, de bizonyságot keres. Tudni .akarja,- . igaz-e az a tan, amely et a krisztusi egyházak a szeretetről, a lemondásról hirdetnek. A nép megerősítése e tekintetben már túlnő ősegyház feladatainak keretein; ez már jórészt a társadalomra, a társadalmi egyesületekre hárul. A tósadalml vallásos egyesületek tagjai valójában krisztusönkéntősei, akiknek hirdetniük kell az Evangélium világosságát,Ezt teszi at Actio Catholika ls, amely célját tekintve épp oly áldásos, akár csak a mi munkánk.- re nem szabad mögötte maradnunk a katolikus mozgalomnak; nem szabad megengednünk,, hogy a protestáns fasces széthulljon. Az előadó rendkívül érdekes adatokat sorolt fel az egyes magyarországi vallásos társadalmi egyesületek számáról, taglétszámáról és vagyoni helyzetéről.. Az adatokból végeredményben kiderült, hogy az országbán 1,050 katolikus, 470 protestáns és 500 izraelita ilyen egyesület működik,de amíg a katolikus egyesületek évi összbevétele 3 és félmillió pengő,a protestánsoké egymillió pengő,- addig az izraelita egyesületek bevétele meghaladja a 4 és félmillió pengőt. - Ezek az adatok mindennél világosabban mutatják - fejezte be feszült figyelem és általános tetszés közt beszédét a szánok •» milyen hatalmas erőfeszítés vár a protestáns társadalmi egyesületekre a nemzet jövőjéért folytatott hazafiasós vallásos küzdelembenl - - A lakoma résztvevői még sokóig maradtak együtt. /MCT/Ky