Magyar Országos Tudósító, 1934. április/1

1934-04-10 [198]

HÍREK JÓZ 3EF FERENC KIRÁLYI HERCEG A BAROSS SZÖVETSÉG ILEGENF ORGALMI FŐCáGPCRTJANaK VEZÉRELNÖKE, " Baross Szövetség országos elnöki tanácsülésén mogalaitotta a szövetség ldo.genforgPlmi főcsoportját, amelynek vezérelnokévé József Fer e n c királyi herceget kérték fel, József Eorenc királyi herceg értesítette a BarossSzövetség országos elnökét, I 1 o v s z k y János kormányfőtanácsost, hogy az idegenforgalmi főcsoport vezérelnökségét készséggel elvállalja, József Ferenc királyi herceg ünnepélyes beiktatása május 9-én, a szövetség évi rend es közgyűlésén lesz a Festi Vigadóban, Az ünnepi beiktató beszédet Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter mondja. A Baross Szövetség évi rendes közgyűlését az idén is a szokott nagy mórotokban rendezi meg. A szegcdi, pécsi, debreceni, kispesti és a többi vidéki szervezetek, valamint valamennyi vidéki város kereskedelmi és ipari testülete képviselteti magát a közgyűlésen, amely után ezerötszáz terítékes estebéd lesz. Ezen A 1 m á s y 'László, a Képviselőház elnöke mondja a Kormányzóra az első pohárköszöntőt. /MOT/B. JACQUES KA Y SER ELŐADÁSA A MAGYAR KÜLÜGYI TARSAS ÁGBAN, Jacquos K a y sor francia publicista ma osto a Magyar Külügyi Társaságban előadást tartott a francia köztársaság' politikai történetéről. Az előadás iránt igen nagy érdeklődés mutatkozott és .a Külügyi Társaság zsúfolásig megtelt tanácstermében a magyar közélet és társadalmi élet . igen sok kiválósága jelent meg. Ott voltak: Pékár Gyula, Eöttevé-nyi Olivér, Villani Laj os báró/külügyminisztériumi követségi tanácsos, E£

n

g Boldizsár báró, Balogh Elemér, özv.Apponyi Albert né grófné, Kruchina Ernő altábornagy, Kratochwill Károly altábornagy, Béldy Alajos, Hantos Elemér, Kaysor Szilárd és még sokan mások. Francia részről Boauvergor budapesti francia ügyvivő jelont meg, P e k á r Gyula elnöki megnyitó beszédében sziv élyes szavakkal üdvözölte Jacques Ke.ysert. aki köszönetet mondva az üdvözlésért, megkezdette előadás át. Bevezető szavaiban vázolta a harmadik köztársaság történetét,a császárság 1870-ben történt összeomlásától koZdvo - amikor a köztársaság megszületett - egész a világháborúig, amely megerősítette hatalmában a köztársaságot. Az előadó rámutatott arra, hogy a harmadik francia köztársaság szülőanyja a kommün volt ós igy a köztársaság származására prolotári eredetű, de újjászületése már a polgári uralom j ügyében ment végbe 1875-ben, amikor a köztársaság alkotmányozó törvényeit meghozták. Az előadó ezután főbb vonás okba: n ismertette a köztársasági eszmék fejlődését és a francia politikai pártok kialakulását,Részletesen foglalkozott a korszak három nagy belső válságával: a Boulanger-mozgalómmal, a Panama-üggyel és a Dreyfusaffórral. Rámutatott arra, hogy az 1900-1914 közé eső korszakban erősödött mag a radikális köztársaság, a ha-t: lom világi jellegének megszervezésével, s a jövedelmek megadóztatásával. Fejtegetései közben az előadó néhány találó jellomvonással megrajzolta a köztársaság több kiváló államférfiénak alakját, Gambettától és Jules Ferry-től kezdve ülomanceau-ig és Briandig,megemlékezvén többek közt Waldeck-Roussoau-ról és Jaurés-ról, Előadása utolsó részében. Jacques K a y s e r a háború utáni francia politikai helyzettel foglalkozott, rámutatott arra,hogy a jobboldal és baloldal közötti küzdelem hogyan juttatta hatalomhoz váltakozva a jobboldali és a baloldali politikusokat, A jelok arra mutatnak - mondotta - hogy a politizálásért való politika ideje elmúlt és egy messzeható, átfogó,szerves mozgalomnak kell jönnie, -A köztársaság hivei rossz szolgálatot tennének a köztársaságnak, ha azt mai f ormáj ában akarnák megőrizni és elzárnák mindon fejlődéstől. Minden a fejlődésnek van alávetve, a fejlődés magénak az életnek feltétele, A köztársaságnak is folytonosan meg kell újulnia és'példát kell adnia arra, hogy az átgondolt haladás milyen termékeny hatású,Fejlődése természetszerűleg következik a köztársaság létezés éből;ezt a tételt Jau* rés egy szellemes mondásával lehetne megvilágítani, amoly szerint a folyó miközben a tenger felé halad,sohsem szakad el forrásától, ' Az előadást nagy tetszéssel fogadták. /M0T/X,R,