Magyar Országos Tudósító, 1934. március/3
1934-03-23 [097]
A THÖKÖLY-ÜTI RABLÓ A B ÜiITE TÖT ORVÉ NY SZÉK LLÖTT. Emlékezetes még az a vakmerő rablómérényle t, amely ez év január közepén történt Klein Béla vaskereskedő Thököly -uti lakáséban. A lakásba, amelyben csak Varga Erzsébet cseléd tartózkodott, becsöngetett K 0 vács József asztalossegéd azzal, hegy a villanyt akarja megjavítani. Varga Erzsébet a gazdájától kapott utasításhoz képest kiszólt a fia telembernek, h ogr csak akkor engedheti be, ha KI e in Bélától erre Írásbeli utasítást hoz. Fel is hívta a fiatalembert, hegy menjen a közelben lévő vaskereskedésbe és keresse fel Klein Bélát, Kovács elment, rövid ido múlva azonban vissz-a tért azzal, hogy Klein Béla most nem ér rá Írni, de azt üzeni, hogy engedje be ct csak a cseléd irás nélkül is. Varga Erzsébet erre beengedte a fiatalembert, aki aztán amikor Varga Erzsébet hátatfordito tt neki, egy kalapáccsal fejbeverte, lenyomta a fö^áldre és fojtogatni kezdte. Á lány kétségb-eset ten ki abálii kezdett és amikor Kovács ót egy pillanatra elengedte, nagynehezen föltápászkodott, kirohant a folyosóra és segítségért, kiáltozott. Kovács erre menkülni akart, a- lépcsőházban azonban elfogták, A királyi ügyészség rablás büntette cimén emelt vádat Kovács József ellen, kinek ügyében ma tartott főtárgyai ást a büntető törvényszék Krayzell-tanáo sa, Az alacsony, szakébaju, sápadt fiatalember beismerte bűnösségét és azzal védekez ett, hogy igaz ugyan, hogy a cselédet megütötte, de nem fojtogatta, fegyver 'sem volt nála, bűntársa nem volt. - Hát miért ütötte meg azt a lányt? - kérdi az elnök. - Azért, mert rámkiabált. - Hát persze hogy magára kiabált, azért volt ott, hogy az ilyen betyároktol megőrizze a la kiás t, - Kérem, ugy megijedtem akkor, hogy nem is tudtam, mit csinálok, valószínűleg ilyen állapotban ütöttem meg, - siránkozik a vádlott. - Hát elég kemisz dolog, amit maga tett, egy védtelen nőt kalapáccsal fejbevágni, rátérdelni és fojtogatnil - állapit ja meg e z elli ok. - Belátom, hogy rosszul tettem, de állás nélkül voltam és ez kényszeritett arra, de már megbántam az egészet, Klein Béla vaskereskedő kihallgatására került ezután a sor. Vallomása szerint Thököly-uti üzletében volt éppai , amikor egy no rohant be azzal, hogy lakás át ki rabolták és a cselédet agyonverték, Ö rögtön felrohant a harmadik házban lévő lakására, de Kovácsot akkor már' égy rendőr elfogta. Kovácsot öt-hat éve ismeri, neki többször adott munkát, sőt néha ideiglenesen Kovács az üzletében is kiszolgált és természetesen ilyenkor is pénzt kapott tőle, - No lássa, - szel Kovácsra az elnök, - hát ilyen ember aaga, igy hálálja meg valakinek a jóságát. A vádlott sírva fakad, amikor a kereskedő igy folytatja: - Tulajdonképpen én lettem volna a sértett, ha sikerült volnp a rablás, ugy munkám mind -n gyümölcse odaveszett volna. Mégis kötelességem itt bejelenteni, hogy a vádlott nem olyan rossz ember, mint ahogy cselekedete után gondolni lehetne. Én magam valósággal megdöbben- ... tem, amikor hallottam, hogy ö a tettes, apját, anyját ism.rom, mindkf..tt cn talpig becsülftes emberek, és teljesen érthetetlen, hogyan határozhatta el magát fiuk egy ilyen bűncselekmény elkövetésére. En magam szeretném kérni a nagy tekintetű törvényszéket, hogy legyen irgalmas ehhez £. fiúhoz . Varga Erzsébet cse lédlány a következő tanu. Elmondja, hogy amikor Kovács másodízben is megjelent az o gazdájának állítólagos uta sitásával, ő beengedte Kovácsot, aki aztán hátulról kalapáccsal fejbe v. x ta, ugy hogy ő összeesett. A vádlott aztán rátérdelt a nyakára és ugy ütlegelte őt. Fájdalmaiban és félelmében torka szakadtából kiabálni kezdett, arait a vice meghallott és felsietett az emeletre. Ö közben kiszabadította magát és kirohant, rázárva az előszobaajtót a vádlottra. Kovács azonban, - aki ismerős volt a lakásban, a konyhába szaladt, ott a re r .• orra eg talált a e konyhaajtó kulcsát, az ajtót kinyitotta és a zűrzavarban menekülni pr°bált, a lépcsőházban azonban elfogták. /Folyt.köv./ Ma. ".•a^l
