Magyar Országos Tudósító, 1934. március/3

1934-03-22 [097]

KIRE K 3 0 / f AZ OTI I-'JLHIVASA. Az Országos T ár sadal omb Ízt c-pit ó Intézet tud óriására jutott, hogy magát H a m v a s i Jenő betegellanörnek nevező egyén az intézet nevével visszaélve, többeket niegkárősitott, A panaszosok szerint az .-'llitólagos Hanivaai Jenő rendszerint fehérnemű tisztitókat,vagy mosori öker keres fel es hivatkozva az intézetnél visselt állására és összeköttetéseire, közvetitéstí vállal, hogy részükre az intézettől fehér neműek mosatására ruegbizást szerez. Nevezett a közvetítések honorálására kisebbnagyobb előlegeket vesz fel és ezzel az illetőket megkarositia. Minthogy a panaszolt esetekben nyilvánvalóan közönséges bűncselekményről van szó, az Országos Tarsasalonibiztositó Intézet ezúton hivja fel a figyelmet arra, hogy ilyen nevü betegellenőre nincs es fehérnemű mosat ások kiadásának közvetítésére megbízást senkinek nem adott,miért is kéri mindazokat, akiknél hasonló céllal bárki is jelentkeznék, hogy az illetőtx a . rendőrségnek azonnal adják át. /MOT/B. A MAGYAR VaROSOK EREDETE. A Magyar Történelmi Társulat nagyszámú érdeklődő jele nlétében,csütörtökön délután az Akadémia kistermében dr.D ő r y Ferenc,az Országos levéltár igazgatójának elnökletével ülést tartott. Az ülésen dr.P 1 e id e 1 1 Ambrus a magyar városok eredetéről tartott rendkivul érdekes előadást, amelyben ismertette, hogy megfelelő részletmunkálatok hiányában, nagyrészt azonban a német történetírás hatása alatt,általános volt az a nézeiJ, hogy a magyar varosokat németek alapit ott ák, - s ezt ujabban német tudományos részről is előszeretettel hangoztatják. Ezzel szemben kétségtelenül megállapítható, fejtegette az előadó, hogy a magyar királyság első századaiban i^agyarorsaagba betelepített németek nem városi kultúrájú emberek, hanem földrnivelők voltak, akik a legrégibb magyar városokat, Esztergomot, 3z éke sfoh érv árt, ^estet azért nem alapíthatták, mert beköltözésükkor ezek már r gen fennállottak. A továbbiakban rámut. tött az előadó arra, hogy a legelső magyar városok eredete éppen ugy, mint a francia, vagy a német város oké,bebizonyíthat ólag a római j orba nyúlik vissza. Archeológiai és történeti adatok ugyanis egyaránt azt bi-onyitják,hogy ugy,mint a nyugati provinciákban, a népvándorlás Pannóniában sem irtotta ki a római kultúrát, si-t bizonyíthat ó, hogy a Dunántúl egyes részein, elsősorban persze a városokban a magyar honfoglalásig fennmaradt a római lakosság és a kereszténység is. A honfoglalás idejében szűk keretek között mozgó pannóniai városi életnek gyors fejlődési lehetőséget nyújtott az,hogy a .magyarság régi hazáját ól,amely Kelot-Európa nagy világkereskedelmi piacai között feküdt,kereskedelmi kapcsolatokat hozott magával,s ennek következtében a magyar városok fontos szerephoz jutottak az európai kereskedelemben.Közben természetesen a régi városok a körülöttük képződött magyar településekkel 1 teljesen összeolvadtak,ugyanakkor azonban a jó üzleti lehetőségek következtében német kereskedő és iparoselemek is kezdtek beléjük behatolni,ami azután a városok lassú elnémetesedéséhez vezetett. Az érdekes előadást a megjelent nagyszámú és előkelő közönség nagy tetszéssel fogadta./MOT/Vr. Iá A MAGYAR FÖLDRAJZI T/iRSASÁG gazdaságföldrajzi szakosztálya csütörtökön r, délután a Közgazdaságtudományi kar nagytermében nagyszámú érdeklődő jelen• I létében ülést tartott.Az ülésen dr.M adrlnszky Rózsa kereskedelmi ' /' iskolai tanárnő tartott rendkivul érdekes előadást amelyben a település; j formák funkeionáiis osztályozásáról értekezett. ' í Az előadáshoz többen hozzászóltak,/MOT/Vr.