Magyar Országos Tudósító, 1934. március/3

1934-03-22 [097]

HÍREK PRO D 0 M 0 : A "Természettudományi Közlöny" ezredik száma most hagyta el a sajtót, s a Természettudományi Társaság 94.-Ik közgyűlését tartotta. A Társulat elnöksége tisztelettel kéri a t. Szerkesztőségeket* hogy az alábbi tudósítást részletesen átvenni szíveskedjenek. A TUDOMÁNYOS KUTATÁS TÁMOGATÁSA A LEGJOBB, SŐT EGYETLEN SZER A MUNKANÉLKÜLISÉG ELLEN. Ilosvay Lajos professzor rendkívül érdekes előadása a Természettudományi Társulat közgyűlésén. Tudományos életünk nagy eseménye minden esztendőben a Királyi Magyar Természettudományi Társulat közgyűlése, amely nagy érdeklődés mellett folyt le az Akadémia üléstermében díszes közönség jelenlétében. Az ülésen Ilosvay Lajos a magyar vegyészeti tudomány vezetőegyénisége tartott rendkívül érdekes előadást elnöki megnyitóul a természettudományok kutatásának szükségességéről. Gróf Klebelsberg Kunó, a nagy kulturpolitikus, - mondotta aki tiz éves kultuszminisztersége alatt nevét kitörülhetetlen betűkkel irta művelődésügyünk történetébe, sok eredeti gondolattal és intézkedéssel lepte meg kortársait. Ö a természettudományokat és az alkalmazásuk révén keletkezett gyakorlati tudományokat éppen akkora szeretettel gondozta, mintha világéletében mindig erre a munkakörre készült volna. Es bár bizonyos, hogy a világháború talán kisebb áldozatot kívánt tőlünk, akiknek erdőségen, legelőttfee termőföldelt az ellenség nem pusztította ol annyira, mint azokéit, akiknek hazája a háború szintere volt: mégis a tudományok művelésének, terjesztésének teljes fennakadása még érezhetőbb veszteséget okozott volna, ha gróf Klebelsberg a kutatómunka megkezdésének és folytatásának lehetőségét nem biztosítja. Cpak hálával emlékezhetünk meg róla, aki nemcsak álmodott, hanem ha mód kínálkozott reá mind a saját, mind eledéi álmát megvalósítani Igyekezett. Régi álom volt a iBlológiai Intézet létesítése is: ez a Balaton tihanyi partján épült fel. A Megdicsőült a méltatlan csipkedések után nagy elégtétel érzésével olvasná, hogy 1927-től, 193cIg 229 hazai és 103 külföldi, összesen 332 kutató vette igénybe a tihanyi Biológiai Intézetet. Ugyanezen idő alatt az intézet kiadványainak hat betétében 187 szerző, 201 közleménye, 2149 lapon bizonyította be, bog; a működéséhez fűzött várakozásokat ki tudja elégíteni. Gróf Klebelsberg megbecsülhetetlen szolgálatot tett a természettudományok fejlesztése. ügyének azzal is, hogy felállította az Országos Természettudományi Tanácsot. Az elmúlt három esztendőben az állam a természettudományos kutatást a tanác.r révén 145.400 pengővel támogatta. Elismerésre méltó, hogy az elméleti és gyakorlati természettudományok fejlesztése iránt tiszteletreméltó érdeklődést tanúsítottak a hazai bankok és gyáriparosok vezetői isjnom közömbösségből,hanem tisztán geQzdasági okokból cskélyobb volt a nagybirtokosság érdeklődése. A magyar társadalom ezekbe a rétegeibe tartozó tagjai alapították meg hét évvel ezelőtt a Széchenyi Tudományos Társaságot, amely máig technikai és fizikai kutatásokra 338.400 P. , mezőgazdaságlakra 135.300 P., orvosiakra 131.800 F., és matematikaiakra 3.000 P. összesen 608.500 pengőt juttatott. Az elméleti és gyakorlati természettudományok, fejlesztését az Akadémia a Vigyázó-alapítvány jövedelméből ~ mult év vegéig 19.300 pengő adománnyal támogatta, s ezért a köszönet Balogh Jenő főtitkárt illeti. Tehát csak elismeréssel beszélhetünk arról, hogy a kultuszkormámy, a jobb viszonyok között dolgozó vállalatok, a Széchenyi Tudománya Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia lehetővé tették, hogy a természettudományi kutatásokra 1.429, 047 pengőt fordítottak. Ha azokról az áldozatokról .beszélgetnek, amelyeket a term szettudományok fejlesztése érdekében államok, Intézmények és magánosok hóénak, rendszerint csak arról esil: szó, hogy egy-egy nagyobb vagy kisebb tudományos, vagy kereskedelmi siker mibe került, ellenben arról, hogy különösen a termelés kereskedelmi sikere mekkora haszonnal járt, csak nagyon ritkán. Azt is örömest elhallgatják, hogy valamely kereskedelmi cikk < 'jfl