Magyar Országos Tudósító, 1934. március/3

1934-03-27 [097]

/Bársony Oszkár- elökdása az utazás és idegenforgalom aktuális kérdéseirői

T F o 1 y t a t á sl,/ -A legutóbbi két évtized alatt, régebben el sem képzelt méreteket öltött a nemzetközi idegenforgalom, melyet az 1930-31, évi világkrizis és az ennek nyomán foganatosított különböző korlátozások és tilalmak is csak átmenetileg-és előreláthatólag csak rövid időre - tudtak megbónitani, - Az utaz ási irodának, mint az idegenforgalom kereskedelmi szarveinek, nagy részük van az utazási kedv felkeltésében, fokozásában és fenntartásában és az ő propagandájuk nagy mértékben hozzájárult az utazás népszerűsítéséhez, -Az exporttal egyenlő értékűnek felismert idegenforgalom erélyes fejlesztését nálunk most'öűár a legilletékesebb hely vette kézbe,ugy,hogy valóban magas fokon álló idegenforgalmi iparunk hozzájut végre az érvényesülés nélkülözhetetlen előfeltételeihe z, -Sohasem voltunk még külföldön ugy divatban,mint most és ha fővárosunk idegenforgalma az 1931, évi krizis óta csökkenőben is van, ez a csökkenés, az Itt töltött éjszakák számát tekintve, 1930-al szemben csak 5.2^-ot tesz ki, ami jelentékenynek annál kevésbbé mondható, mert más államokban ez még jóval nagyobb, s hogy csak egy példát említsek, Franciaorszagban,a nemzetközi idegenforgalom gócpontjában az idegenforgalmi bevétel az 1929,évi eredménynek 29,3^-ára esette -Sokat köszönhetünk a zárolt pengő követelések idegenforgalmi célokra történt felszabadltásának és nagy reményeket táplálunk az utazási pengő csekkek forgalma iránt ls. -Az idegenforgalom sem nélkülözheti ugyan a V/irtschaffefefürsorge támogatását, mineamellett a szabad közlekedés, szabad valuta- és devizaforgalom az éltető eieme» A gyakorlati élet józan normált az idegenforgalomra is alkalmain' kell. Ahogy a kötött és védvámos gazdálkodás, az áru- és devizakllrlng, a valuták hullámzása és értékcsökkenése gátolják a szabad verseny és szilárd pénzegység áldásait, ugy az idegenforgalom is riadtan elkerüli azokat az orsaágokaz, amelyekben motozásokkal, be- és kiviteli korlátozásokkal és más veraturádaal alkalmatlankodnak az idegennek. Ezen csal: keveset enyhítenek az egyes viszonylatokban engedélyezett kontingentálások, vagy a középkori cserefcrgalomnak élő utasokra való alkalmazása. -Sokat fog jelenteni a ml fejlődő idegenforgalmunknak - különös tekintettel még mindig jelentékeny passzív idegenforgalmunkra - ha a kereskedelmi szerződések megkötésénél tekintettel lesznek az idegenforgalom követelményeire lSo kéltén elvárhatjuk,hogy azok az államok, amelyek idegenforgalmát jelentékenyebb mérvben gazdagítják magyarok, mezőgazdasági terményeinkből annyival többet vegyenek át, mint amennyit idegenforgalmi mérlegünk passzív egyenlege az államokkal szemben mutat. Nagyon sajnálatos ezonban, hogy egyes országokban az idegenforgalmat már éppen ugy aKvonszabályozték, mint ahogy más országok a legutóbbi években különféle szabályrendeleteikkel elsorvasatották a nemzetközi áruforgalmat és az idegenforgalomra ls kiterjesztették a valuta- és devizakorlátozások preferenciáit, tilalmait és repressáliált. -Az idegenforgalom további fejlesztésének eszközei felett seregszemlét tartva^ mindenekelőtt és újra csak a minél nagyobb propagandát kell hangsúlyozni,különösen azért,mert nálunk az idegenforgalom olyan politikai fegyverré fejlődött, amely anélkül, hogy máson sebet ejtene, £T külföld helyes felvilágosításának egyik leghatékonyabb eszközévé vált, - Az érzelmi szempontok azonban más irányban ls érvényesülnek,mert az idegenforgalmi propaganda sikeré ugyanolyan általános elvektől függ,mint amelyek általában az export-propaganda eredményét eldöntik. Figyelembe kell venni azt is, hogy a münd olcsóbbá v,áló utazás napjainkban a széles tömegek nélkülözhetetlen kulturszükségléjtévé fejlődött ugy,hogy a mai idegenforgalmi •Werbetatigkc'ttol elvárjuk, hogy olyan tömegpropagandából álljon,mely a legszélesebb rétegekre hat, azOkát] befolyásolja és Irányitja„ - Az ld genforgalmi tervgazdálkodásnak alapos vizsgálat tárgyává kell tenni a kiszemelt piacok szükségletelt is és ezekkel kell szembeállítani versenyképességűnk f e- r

át • /f<j>lyt. kö-%/