Magyar Országos Tudósító, 1934. március/2

1934-03-16 [096]

R,.PFAY SÁNDOR PJSPÜK ELŐADÁS* A NEMZETI KEUBBÜN A NEMET EGYHÁZI M0ZGALMz*KRÓL» Ma, pénteken este tartotta meg az Országos Kaszinóban, a Nemzeti riub előadóest éje keretében nagy érdeklődéssel vart előadását R a f f ay Sándor dr. bányakerületi evangélikus püspök, a-németországi egyházi mozgalmakról, A társadalmi és politikai élet számos kitűnősége vett részt a kaszinó aárgatormében megtartott előadáson, s az Országos Nemzeti Llub elnökének, Bernát István dr.-nak üdvözlőszavai után kezdett előadásába a püspök és utalva arra, hogy az "Evangélikus Élet" cimü hetilapban,annak mellékleteképpen mintegy hét^ives tanulmányban foglalkozik a németországi egyházi állapotok ismertetésével, s előadása. során, az idő rövidségere tekintettel, főkónti a lábrakapott félreértések eloszlatására szoritkoz_ik. Mindenekelőtt megemlitette R a f f a y püspök, hogy az egyik budapesti délutáni napilap helytolenül forditotta le Müller németbirodalmi evangélikus püspök legutóbb Borliiben tett nyilatkozatát, amikor azt állította, hogy Müller a pogányság kultuszát nyilvánosan helyeselte volna,Felöl vassá a birodalmi püspök szószerinti kijelentéseit,amelyekből kiderül, hogy az idézett napilap közléseinek éppen az ellenkezője iga2. Arról is beszélt az emlitefct orgánum - igy folytatja Raffay püspök - hogy Müller élesen szembekerült a német római katholicizmussal és megjósolta, hogy ebből a viszályból még beláthatatlan háboruságok kelotkoznek.^z igazság az, hangoztatta Raffay Sándor, hogy a püspök csak azt indokolta meg, miért nem köthet az evangélikus egyház - a katholikus egyház példájára konkordátumot a német állammal. Ismerteti az előadó a német egyházi változásoknak azokat az eseményeit, amelyek szintén félreértésekre adtak alkalmat .Ilyen mindenekelőtt az u, n',' ár j apára gráfus ", amelyet a porosz unióhoz tartozó egyházak zsinatai az állami t i. ztv is .-lökre érvényes szolgálati szabályzatból vette.-: át, - de amelyet egy hónappal azelőtt érvén, telenitettok, Swigy a sokat emlegetett törvényszakasz f .-lett ma már felesleges a vitatkozasÍFalvilegositásul mégis előadj r

y hogy hivatalos statisztika szerint. négyszáz esztendi.. óta •.. német evangélikus egyházién mindössze hatvanhat olyan lelkész szolgált, aki nem volt árja-származásu.Jelenleg huszonkilenc lelkészt érinthetne az árja-szakasz, közülük azonban legtöbben vagy hadiszolgálatot teÍjoBitettek, vagy közvetlen hozzátartozójuk volt frontkatona, s igy automatikusan kiesnek az árjaparagrafus hatálya alól,Pontosan tizenkét lelkész sorsát kellett volna eldönteni a hiressé vált törvényszakasz értelmében, s e tizenkét lelkész közül hárman már túlhaladták hatvanadik életévüket, s igy hivatalból kerülnek nyugdijba, további három lelkész pedig nemzeti szempontból tanusitott tarthatatlan magatartást. Tizennyolcezer német ataangéli- M kus lelkész közül végeredményben tehát csak hatot bíráltak volna el a hiressé vált paragrafus szerint, ha időközben ^ nem ÓEtféuytakonitik ezt a törv ényt. , - Egy másik sokat emlegetett kifogás, hogy e.z Ótestamentumot ki akarnák szakitani az egységes Szentírásból. Itt a helyzet az,mondotta Raffay Sándor, hogy csupán a szabadgondolkodók követelnek efféle badarságot, maga a birodalmi püspök es az országos egyházak zsinatai a leghatározottabban állástfoglalnak minden ilyen forradalmi gondolattal széniben.Megállapították már, hogy a birodalom hatvanötmilliónyi lakosságából nem is egészen hatvanezer - tehát ogyezreléknél is kevesebb - azoknak a száma, akik ilyen képtelen ujitást propagálnak, - A németség bizonyos "újjáéledő pogány töreicvőseiről" is sok szó ősik, . Ismeretes,hogy Ludendorff tábornagy vetette fel ezt a torz eszmét ós^hogy a szellemi kiválóságok soraiból csak Rewentlow gróf,továbbá Hauor és Borgunnn egyetemi tanárok hangoztatj ák.Ez a visszapogányosodási irányzat hovatovább elveszi ti erejét, több német állam közhat ós ágilag zárta be egyesül >t ...kit, újságjaikat betiltották, s különben is husz egyesületükben az.Összes '.étia-ám alig százezer. Elhamarkodott dolog volna ebből következőleg azt állítani,hogy a németség szakitani szándékoznék a keresztyén gondolattal, /folytatása következik/