Magyar Országos Tudósító, 1934. március/2

1934-03-16 [096]

EGYHÁZI HÍREK /Március 15. ünneplése. Folytatás. / A k o r m á n y z 6 ért való ima után Szabó Imro esperes megragadó szavakban fohászkodott G ö m b ö s Gyula miniszterelnök külföldi utjának sikerűért is: - Könyörgünk minisztereInökü

i

ikér1

, aki nemzetek között való nagy tanácskozásán vr 1 amennyiünk jólétéért fárrd, - könyörülő Isten, ihles<v meg Őt Szentlelkeddel, hogy nemzetünk életösztöne szólaljon meg elméjében és szivében, hogy szebb legyen a magyar jövendő, szebb legyen azoknak sorsa, akik még nem születtek meg, s hogy a magyar veritek ne legyen olcsó a világ pi ac án... Az evangélikusok ünnepi szónoka: Szánt ó Róbert budapesti, kelenföldi lelkész szószéki beszédében igy szólt: A legnagyobb magyar bün az, hogy miniig a saját testvérének legnagyobb ellensége a magyar. Ma is a nemzeti egység helyett pártvillongás, a Krisztusban való béke helyett a Krisztusban megváltottak ádáz torzsalkodása rémit. Nekünk mindig az a jó, ami idegon, tudományban, viseletben, művészetben ami magyar, az naiv, lenézett és értéktelen. A magyar zseni, ha igazán meg akarja szorozni a megfelelő elismerést, kénytolón külföldre menni, a magyar lovagias mindenkivel szemben, csak a tulajdon fajtájával szombon nem, ragyogó a szava, de a ragyogó cselekedetig ritkán jut' el,,. Ma, a nemzőt ünnepen odaállunk Krisztus ólé és azt mondjuk, tomérdok a bűnünk, de ezekért.Jóbnál is inkább meg kollott szenvednünk, világ csúfjává kellett lonnünk... - Magyar ifjúság, a mi nega.tiv magyarságunk legyen a múlté, nekünk pozitiv, aktiv magyarokra van szükségünk, s oz Krisztus nélkül nom lehetségos, s az óhajtott pozitiv lelket nem a fórumok nyilvános koresztyénsége, heuem a bibliai keresztyénség adja meg. Munkásnak és szellemi foglalkozású embernek száz és száz alkalma, van az Evangélium szellőmét tor- -j jesztoni, mert ez közéloti tisztiságot jelent, szociális igazságot oszt, s ha. ez érvényesül, nem lesz szükség tör v ényt -hozni a mammut j övedelmok és az álláshalmozások ollón, mert akkor mindenki önként félre állva,ad helyet a mögötte felsorakozó nemzedéknek... A népek sorsa ugyanaz, mint Krisztusé: keroszthordozás és élete, menedéke, feltámadása lesz ennok a népnek, ha Krisztus népire lesz!... Ugy állunk itt Krisztusunk, mint To egykor a Golgothán, guny és töviskoszoru közepette szenvedünk, kihez mehetnénk: "Örökélet beszéde van Tenálad".,. Délután nagyszabású ünnep volt a fasori református tomplomban

. A Lónyay-utcai gimnázium karának Szózat-a és zsoltáréneklős után Szabó Imre esperes imádkozott, T a. s n á d i N a-g y ^ndráe dr, főgondnok, államtitkár megnyitót mondott, M, Ignác z Rózsi, a. Nemzeti Szinház művésznője Arany János, Miklós Jenő, Csanády György vorsoiből olvasott, s az énekkar ujabb száma után B e n c s Zoltán dr. miniszterelnökségi min. tanácsos, az Országos Luther-Szövetség elnöke mondotta az ünnepi bőszedet. Azt fejtogotto, hogy r lelki szabadság legtisztább érvényesülési formája, a szolgálat, Krisztus is a lélek szabaddá tételaro igyokozott azokkal a farizeus zsidó hazafiakkal szemben, akik nem törődtük a saját fajtájuk szegényebb tagjaival és a szadducousokke.l szemben, akiknek hazafisága csak addig tartott, amig az jó üzlet volt számukra. Kárhoztatta a márciusi nemződ éknek azokat az utódait, akik feneketlen zsebnek nézték az országot, s az áldozat-' kész hazafiság ós kötelesség tudás példáira, mutatott. A, Felvinczi Takács Alice Bach és ííubay szerzeményeiből hegedült, 'M u r a k ö z y Gyula Kálvin-téri lelkész Bibliát magyarázott végül. /MOT/F. ű —