Magyar Országos Tudósító, 1934. március/2

1934-03-16 [096]

/Az újságírók szabadságiakon-ja. Folytatás 2. / V-n sugalmazott kritika ás mesterséges taps. Be mindkettő mögül klri az ott lapuló magánérdek. ízléstelen kiváncs1skodás nem lehet jogcím az állapolgárok magánéletébe való beleártásra. Magánügyek szellőzése , kényes kérdések hánytorgatása sohse lehet közérdek, mert rendszerint személye, bosszúból ered. Eziiket a sajtó nevével való visszaéléseknek kell bélyegez* nünk« Ezután hivatkozott Albrechtl királyi herceg Márkus Miksára és az egyesület határozataira, amelyekben legérelyesebben fordultak szemben a sajtó élősdijelvei, s afcelyekben a magyar uj ságltrótársadalom a legnyoraa» tokosabban kérte a szigorú megtorlást. A magyar sajtó vezérel mindig a közélet gárdájához tartoztak, mert jó példát adtak arra, - folytatódott a beszéd - hogy miképpen keletkezik és hogyan tartható meg a tekintély. Akik a haladás hivői, szószólél voltak, meg tudták formulázni korunk'gondolatait, eszmélt és tőlük várjuk, hogy ezt a munkát folytatni ls fogják, hozzáalakítva az uj Idők szemlémét nemzetünk gondolkodásához. A sajtószabadság mai ünneplése messzire visszanyúló hagyományokon alapul. Egy hagyományom, amely odavezet minket Jókai Mór nagy alakjához, a magyar sajtószabadság megalkotójához, aki magyar fantáziáját a realitás Iránti érzékkel olvasztotta egybe. Jókai MÓr tradíciót alkotott a magyar ujságIrodalom számára, amelyet ápolni és ünnepelni jöttünk, s eszményi típust teremtett, amelynek követését várja önöktől a magyar közvélemény* Szívből üdvözlöm - fejezte bc szavait a szónok - az Itt egybegyűlt nagyar újságírókat, akik valóban őszinte méltánylásra tarthatnak igényt, A magyar újságíró nehéz körülménye3c között él. Sokkal kisebbek az anyagi eszközei a magyar sajtónak és a technikai lehetőségei ls, mint más nagy nemzetek sajtójának, A magyar újságíró mégis legalább egyenrangut • produkál mindenféle nemzetbeli társaival. A serleg, amely Jókai Mór emlőkét és a sajt.eezabadság eszmét* jót szimbolizálja hü kifejezője az eszmének. Nincs rajta te bal, se jobb oldal, kerek egész, amelynek hivatása magába foglalni és megőrizni a belé, , öntött értékes tartalmat. A sajtószabadság ették ét ls a magyar ujjéógiróIL társadalom hazafias művészi munkája védi és óvja a széijfoly ástól, az elszá«# / radástól, ápolva múltjának hagyományait és erőt merit"belőle a magyar jövő kialakítására, A királyi herceg beszédét többször szakította félbe tape és , éljenzés, végül ls meleg óvóiéval fogadták amidőn felemelve a serleget a / magyar sa.jtó jövendő dicsőségére ürítette annak tartalmát, / A beszédért M á r k u a. Miksa elnök mondoti köszönetet utalva arra, hogy a magyar ujságirót. rsadalon ezt az alkalmat választotta kl,-' hogy eleget tehessen a lclrályi herceg annak a nyilvánított' kérésének, hogy megismerkedhessek a magyar sajtó dolgozó, munkás tagjaival. /Taps./ A beszéd elhangzása után Albrecht királyi hercefe még hosszú időt töltött az újságírók otthonában és hosszasan elbeszélgetett a magyar sajtó reprezentánsaival. /MOT/o. /

A Saskör közgyűlése. Folytatás, / A magyar ifjúság mellé állott a németajkú, de magyar lelkű polgárság és átütő lelkesedéssel segitett az uj ezredév megalapozásában. Most is össze kell fogni az ifjúságnak és a polgársága k, a. kialakult korszellem, a keresztény és nemzeti gondolat ideológiája .-alapján. Szabadság és demokrácia együtt van-: ebben a gondolatban' és a malomkerék közt őrlődő polgárság most áll legszentebb feladata előtt. Egyik oldalon a monopol Kapitalizmus, másikon e feltörő munkásság veszélyezteti a döntés csak vz lehet, hogy a polgárság a munkásságnak nyújtsa kezét, A 12 pont egyike az unionizmus gondolata volt éa/ most, midőn ezer sebből vérzenek határaink ugyanez az unionizmus lendítheti f át március gondol .in a i mesterséges határokon. Az lesz az igaz i'március, amidőn velünk együtt.ünnepel újra a véreláztatott föld minden röge," A polgárr ' mester beszédét lelkes éljenzés fogadta, az ünnepséget a Himnusz fejezte be. /MOT/H.