Magyar Országos Tudósító, 1934. március/2
1934-03-13 [096]
ZU R0 3ER ÜGY A KÚRIÁN. /l. folytatás./ A Sóder Józ3cf erdőkében utólag bejelentett semmisségi panasz folytán a kir. kúria Finkey-tanácsa összesen négy vádlott ügyét bírálta felül. A monstre bünper terjedelmes komplexumát dr. oélley Barnabás kuriai biro ismertette, majd Sándor László dr., Pombcváry Géza dr. és Weisz István dr. védő okolták meg a bejelentett semmisségi panaszaikat. Ir, -^oyzell Kálmán kir. koronaügyész helyett es a semmisségi panaszok elutasítását indítványozta, hangoztatta, hogy itt nem magánemberek bűncselekményéről van szó, a bizonyítványok feltétlenül közokiratok, azok kiállit ü i közfunkciót végeztek. A közvádló véleménye szerint a cselekmény minositése, valamint a megállapított büntetések mérve - helyes. A kúria végső Ítéletében a semmisségi panaszokat részint cluta sitotta, részint visszautasította. Pinkey Ferenc dr. tanácselnök az Ítélethez r'^ifl szóbeli megokolás t fűzött, amelyben a kúria rámutatott, hogy Röser A.Edvin elmeállapotának ujabb megvizsgálására szükség nincsen. A tábla megállapítása szerint az elsőrendű vádlott mindvégig öntudatosan védekezett, jogi beszámíthat • ságához kétség s.m fér. Az indo- • kolás a továbbiaktan kiemelto, hogy itt végeredményben igen nagysz&básu, nagy halmaz* ta bűncselekményről van szó, amely kipattanásakor országszerte nagv feltűnést, felháborodást keltett: a vádlottaknak visclnlök kell bűnük következményeit. A kúriának is az az álláspontja, hogy a nyilvánossági joggal felruházott tanintézet tanárai épp olya érvényes bizonyít*ványokat állítottak ki, akárcsak az állami iskolák professzorai; kétségtelen tehát, hogy kezmegbizatásban jártak el s ezért elkövetett cselekményeik a bünte to törvénykönyv 3§3 szakasta szerint minősülnek. Röser, Báder és Szemző vádlottak visszaéltek megbízatásukkal, amikor a vizsgál 0 biztosok kijátszásával olyanoknak is adtak, - és pedig igen nqgysz-'mmal iskolai bizonyítványokat, akik semmiféle vizsgát nem tettek, Ezzel s nevezettek az államnak igen nagy kárt okoztak s a kultuszminisztériumot kellemetlen helyzetbe döntették, A kiszabott büntetéseket a kúria nem találta súlyosaknak, hiszen ezekért a cselekményekért 15 évig terjedhető fegyházbüntetés jár. A kúria méltányolta az enyhitő körülményeket, de nem hagyhatta figyelmen kivül a rendkívüli súlyosbító körülményeket sem, A kúria Ítéletével az évek óta huzodó bünper jogerős befejezést nyert. /MCT/KY. • ' • ZU MANDULA UR ESETE. /2 folytatás./ Kihallgatták Pap JAnőnét, a pék házaspár nevelt leányát, aki elmondta, hogy Mandula Imre egy kis papírlapra össze is számolta, hogy mennyibe kerül a kompromitáló cikk meg nem j ele ntcm.ése . Az elnök megállapította, hogy erről a kis papArlapról szó van az iratokban, de eltűnt az akták k ez ül A bizonyitósi eljárás lefolytatása után Lindmayer Béla ár, ügyészségi alelnök vádbeszédében hangoztatta, hogy éppen a becsületes ujságiró társadalom megvédésé érdekében kell szigorúan megbüntetni az ilyen álhirlapirókat, akik csak rontják a tisztességes ujságirók hírnevét. - A védc felmentő ítéletet kért azzal, hogy jóhiszeműen járt el Mandula és a közérdeket szolgálta. Mandula az utols° szó jogán szintén felmentést kért s hangaulyozta, hogy nem kért pénzt és nem is tanúsított fenyegetp magatartást, A- törvényszék rövid tanácskozás után bűnösnek mondotta ki Mandula Imrét kétrendbeli zsarolás vétségébon és ezért loo pengó pénzbüntetésre, itélte, de mellékbüntetést nem szabott ki. Az indokolás szerint Mandula részbeni beismerése a rendőrség előtti vallomásokban és a tárgyalás adatai szerint fenyegető magatartást tanúsított és anyagi ellenszolgáltatást, követelt a cikk meg nem jelenéée esetén: ezért őt bünc'a nek kellett kimondani. Enyhítő körülményy hogy bizonyos mértékig közérdeket vélt szolgálni s jóhiszeműség vezette. Az itélet ellen ugy a vádképviseloje, mint Mandula fellebbeztek. ,'MCT/GY.
