Magyar Országos Tudósító, 1934. március/2
1934-03-13 [096]
MANDULA T JR KS .TE A SZÖGES KENYÉRREL. Különös zsarolási tünpcrt tárgyalt ma a bifototő törvényszékbe ki rí 11: tanácsa. Mandula ImTe nyugalmazott községi jegyző volt a vádlott, aki Ollón QoXb Ernő józsefvárosi pék tott feljelentést azt panaszolva, hogy Mandula mcgfonyogottc őt és feleségét, hogy tönkreteszi üzletüket, meghurcolja lapjában, ha nem fizet 24, illetve 64 pengőt. Amikor Schirllla elnök megnyitja a tárgyalást, az ügy aktája elé helyez egy darab fehér kenyeret és agy öt centiméter hossza szöget, amely az egész bün por tulajdonképpeni kiindulópontja. Mandula I-nro személyi adatai felvételekor elmondta, hogy mint nyugalmazott jegyző a Fővárosi Ejság cimü időszaki lap üzletszerzője i A lap egyik munkatársa egyik napon egy konyérdarabot mutítc tt nekem, - vallotta - azzal, hogy ezt Gelb Ernőék üzletében vásárolta, A kenyérben egy hosszú szög volt. A furcsa dologról sikket irt a hírlapi" 6 és a lapnak a tulajdonosa engem kért fel, hogy nézzek utána az ügynök, mert súlyos a vád és nem akarja, hogy esetleg téves adatok kerüljenek a tudósításba. - Én ezt vállaltam, - folytatta Mandula Imre. - -Jgyanis amig vidéken eltem, házikonyérhoz voltam szokva s amikor Pestre jöttem, nagy gondot okozott nokom: honnan szorzok házikenyeret. A Józsefvárosban, ahol lakom, öles fhaplinos plakátok hirdetik, milyen jó a Hcffmann-keny ér. Amikor megláttam a szöges kenyeret, ami szintén Hoffmannkonyér volt, /Gelbék műhelyében készülnek a Hoffmann-kenyerek, mint kesébb megtudtam,/ nagyon megdöbbentem. El is mentem az üzletbe és kerestem a tulajdonost. Egy asszony fogadott, akinek elmondtam, milyen panasz érkezett hozzánk a szerkesztőségbe. Az asszony azt mondta, nézzem meg a pékmühelyt. Legnagyobb meglepetésemre mindjárt az ajtó előtt trágyadombot találtam, ami felháborított. Megkérdeztem az asszonyt, hogy körül ez ide, m ir u azt válaszolta: ahol ló van, ott trágya is v anl Erre meg jegye ztem, ez természetes, de ilyen helyen nem szabadna pékségnek lenni, - Pénzről nem beszéltek? - kérdezte a z ... lnök. - Nem, erre nem is kerülhetett volna sor, hiszen az asszony szájából mint egy lavina ömlött a szóáradat s nem is jutottam tulajd ónképpen s zóhoz . - Cn azt mondta a rendőrségi vallomásában, hogy a pékné képto hogy no jelenjen meg a cikk s erre ön azt válaszolta, hogy fizessenek elo huszonnégy pengővel a lapra. - Ezt nem mondtam kérem, tévedés az ogés z.A. pékné arra kért hogy menjek el a BodÓ-káveházba, beszéljek az urával. Az tény, hogy amikor az asszon;/ a tisztiorvosra hivatkozott, aki nem talált soha semmi hibát, felébredt bennem a volt közhivatalnok és kifogasoltam, hogy a tis/étiorvos mindent rendben talált. A továbbiakban elmondta a vádlott, hogy a következő n^pon el is ment a Eodó kávéházba, de nem azért, hegy Gelbbel találkozzék, minden nap odajárt. Gelb korosto őt és elkezdett beszélni arról, hogy hogy házasodott be az üzletbe és milyen nehezek a viszonyok, mire o megjegyezte: ez nem érdekli, tulajdonképpen a trágya-ügyre kiváncsi. Az elnök elébe torta a rendőrségi és a mostanitól eltérő v 1 lom ás át, mire a vádlott kijelenti, hogy olyan "rumli" volt a rendőrségen, hogy tévesen kerültek az általa elmondotta]: a jegyzőkönyvbe. Gelb Ernő József-utcai sütőmestert hallgatta ki ezután a törvényszék. Azzal kezdte, hogy a szeges kenyér nem tőlük való s sZer.tn é az egész ügyet "visszacsinálni", mert károsodás nem erto. Az elnök figyelmezteti, hogy hivatalból üldözendő cselekményről van szó s hotelja vallomást tenni. Ezekutál nagy óvatossággal kezdett beszélni és az elnök többször figyelmeztette, hogy határozottan valljon, mert az eskü orro kötelezi. Ezután elmondta a pékmester, hogy a felesége panaszkodott a ± feffiro, aki az üzletben felkereste s aki nagyon agross ziven lépett 1.1. A kávéházban Mandula kereste őt, mindenféléről kezdett beszélni, mint szerkesztő mutatkozott bo. A pékmester mindvégig tétovázva tette meg val1 omás át es láthatóan menteni igyekezett a vádlottat, s hangs uly oz ta .hogy nem is kivan ja megbüntetését és sajnálja Mandula Imrét. Lindmayor Béla dr.. királyi ügyész türelmetlenül kérdezte a tanútól: "Miért tett akkor fel je lentést? ! " - Mert állitólag nagyon goromba volt a feleségemhez és ugy gondolt m, revánsot kell adnom. - Az ember sértő kifejezésükért becsületsértésért tesz feljelent és t és nem zsarolásért. /Folyt »kö>v. / Sy.
