Magyar Országos Tudósító, 1934. március/1

1934-03-05 [095]

A MAGYAR LUTHER-TÁRSASÁG BIBLIA-ÜNNEPE. luther Márton bibliafordításának ós Komjáthy Benedek "Szent Pál levelei"-kiadásának négy százados, a zsoltárfordito Szenei Molnár Albert halálának háronszázados, a magyar kultúra-reformátor Bél Mátyás születésének kétszázötvonedik és a Bárány-Sartorius-féle újtestamentum megjelenésének száznyolcvanévos fordulója alkalmából, ünnepi diszülést rendezett ma, hétfon este a Magyar Luther-Társaság, az Evangélikus Egyetemes Egyház Üllői-utl székházának Imatermében, ^z előkeld és nagyszámú érdeklődők soraiban voltaki Balogh Jenő dr., a Református Egyetemes Konvent világi elnöke, Ravasz László dr, dunamelléki református püspök, Soltész Elemér dr.protestáns tábori páspök, Tasnádl Nagy András dr.igaz ságügyi államtitkár,Kiss Jenő d r, a soproni evangélikus hittudományi kar ezidel dékánja,Taubinger' ezső ny.tábori vezéresperes és sok más tudományos, közéleti előkelősége Az elnöki emelvényen Radvánszky Albert báró dr.,az evangélikus egyetemes egyház felügyelője,továbbá Kapi Béla dr.püspök és Pékár Gyula dr. ny,minisztor,elnökök és Kovács Sándor dr.egyetemi tanár, a társaság főtitkára foglaltak helyet. Bevezetőül P e k á r Gyula dr.mondotta el a Nemzeti Hiszekegyet, majd világi elnöki megnyitóját.A reformáció individualista gondolatának alapján állunk ma ls, amelyet sokfelől fenyeget a kollektivizmusba bibliaellene s áramlat. A jubileumi évfordulókat vette sorra ezután Pékár Gyula. Luther Márton példájára - úgymond - minden nemzet megteremtette s maga nemzeti nyelvű Bibliáját és ujabb nemzeti irodalmát. Méltatva szólt a többi kultúrharcosról is, végül Reményik Sándornak, i. bibliafordítóról irott versét idézte» Éljenzés hangzott fel Pékár Gyula szavaira,majd W i c z i á n Dezső dr.,a soproni evangélikus hittudományi kar előadótc.nára olvasta fel Luther bibliafordításáról készült tanulmányát, Luther előtt tizennégy német bibliafordítás jelent meg, do ezek nyelvi szempontbél is tökéletlenek voltak és áruk túlságosan is magas volt ahhoz,hogy csakugyan olt.erjedhessenek a nép között. Luther abból az el vb '51 indult ki, hogy a Bibliát a legegyszerűbb emberek száraára is hozzáférhetővé kell tenni .Megrajzolta V/iczián dr. az évtizedes roppant munkát, amellyel a szó teljes értelmében ' uj n émet nyelvet ;:lkotva, Luther társaival megteremtette a német Bibliát. Luther volt a német nyelv egyik legnagyobb mestere, és művésze - úgymond majd a lutheri Bibliát vallásos se emp ont okból taglalta, S z a 1 a y Eszter szavalta az előadás után a püspök Szász Károlynak "A könyvek versengése" clraü költeményét, Tréc sónyl Zoltán dr. szerkesztő "Komjáthy Binodek és a régi magyar bibliafordítások" címmel a huszita bibliafordítást Kom játhy és b többi bibliafordítók átültetéseit és ezek kapcsán a XVI. század ez-11 mi áva-.l; talt, ez első bibliafordítók életkörülményeit és munkásságuk Iroxialomtőrt.énetl,vallástörténeti és stilisztikai jelentőségét ismertette, ! leitatta színesen és a kort megjelenítőén. Különösen nagy hatást keltett felolvasásának az a része, amely 1 bibliafordítók magáné ötét próbálti megelevenítoni Mereskovszkl-i t'örténclen rekonstruálás módszerével. Sz.S z e n t - I s t v á n y Juliska Luther énekeiből és XVI.-. századbeli magyar énekekből adott elő, W e 1 t 1 e r Jenő orgonaki séretéK a p i Béla dr,dunántúli evangélikus püspök, a társaság egyházi elnöke záró szavaiban kifej tette,hogy az emlékünnepek egyúttal mindig vallomástételek is, munka- és szolmálat regisztrálása ez' az ünnepség is, babérágat helyezünk el szellemi nagyságok oboliszkje alá. A legszebb babérlevél o mindennapi olvasásban elrongaolt Biblia, s ugy..nez örök törvénye és lelki arzenálja a protestáns kultúra elánjának ls^z élet könyve a Biblia, / tohat mindennapi kenyér. Emlékezés az,amikor kezünkbe vesszük,tehát hatal' V

LC erővel emlékeztet kötelességeinkre, - az emlékbeszédek igazi folytotása. ' AZ c

folyón összegyűlt adományokból .. templomtól távolélő, s az ige után , szomjazó hivek között Bibliát oszt ki a Luther-Társaság. /MOT/F.