Magyar Országos Tudósító, 1934. március/1

1934-03-03 [095]

Föy Á R 0 3 A KERESKEDELEMJGYI MINISZTER FELOSZLATTA A BÁDOGOS ÁS SZERELŐ IPARTESTÜLET ÖNKORMÁNYZATÁT. A kereskedelemügyi miniszter február 28,-án kelt 13.702/1934. számú rendeletével afc 1932 VIII, t,c, 32 #-éban biztoaitott jogánál fogva elrendelte a b udapesti Üádogosok, gáz, vizvezeték és központi*fűtés szerelék ipartostületo önkormányzati szerveinek feloszlatását és felhatalmazta a polgármestert, mint a budapesti ipartestületek felügyeleti hatóságát, hogy a novezett ipartestület ügyeinek intézésóro biztost rendeljen ki. A polgármester 37,419/934. számú ma kiadott határozatával intézkedett a miniszteri határozat végreh; jtása iránt és biztosul dr, L o r o g sági Győző tanácsi fogalmazót rendelte ki, aki a Bádogos és Szerelő Ipartestület vezetését i mai napon át is vetto,/M0T/D, CSÜTÖRTÖKÖN ÜL ÖSSZE ;* FŐVÁROS FEGYELMI VÁLASZTMÁNYA. A főpolgármester csütörtökén délután 5 órára összehívta a közigazgatási bizottság fegyelmi választmányát, amelyen a fővárosban lévő fegyelmi ügyeket veszik tárgyalás alá,/M0T/L, MEZŐGAZDASÁG AZ OMGE ÖNÁLLÓ MEZŐGAZDASÁGI EGYETEMET KÍVÁN. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye, a^Köztelek'a Közgazdasági Egyetem és a Műegyetem fúziójáról a következőkben számol be: "A legutóbbi minisztertanács letárgyalta azt a törvénytervezetet,, amely a tudományegyetemi közgazdaságtudományi kar és a Műegyetem kapcsolatát, szabályozza. Nemcsak a közgazdaságtudományi kar mezőgazdasági és közgazdasági osztálya olvad be a Műegyetembe, hanem az állatorvosi főiskola is, amelyet a földmüvelésügyi miniszter egy előkelő gesztussal a kultuszminiszternek adott át. Az uj helyzetnek megfelelően a Műegyetem a "műszaki és gazdasági tanulmányi egyetem" elmet veszi fel. "Mikor a Műegyetemmel való kapcsolat kérdésé még Karafláth minisztersége Idején felmerült, a mezőgazdasági érdekképviseletek a f&zió mellett foglaltak állást. Tették ezt bizonyos fenntartásokkal, különösen azért, hogy a Közgazdasági Egyetemet a vidékre való telepítés kalandos kísérletétől megoltalmazzák. De már akkor ls kijelentették az érdekképviseletek, hogy a gazdakózönség, mint legjobb megoldást az önálló mezőgazdasági egyetem élétrehívását kívánná. Valóban nehéz megérteni, hogy Hóman kultuszminiszter miért nem ezt az egyszerű és-természetes megoldást választotta. Ebben a kérdésben az OMGE tudvalévőne felterjesztést Intézett a kultuszminiszterhez, ez azonban válasz nélkül maradt, s Így az egyesület nem tudja megítélni, hogy a kultuszminiszter urat milyen meggondolások vezették, amikor a felhozott érvek ellenére ls a Műegyetemmel való kapcsolatnak adott előnyt. Annyi bizonyos, hogy az egyetemi autonómia érzékenysége akadálya lesz annak, hogy az agrártudományok fejlődésére nézve a földművelésügyi miniszter ingerenaiája és ezzel együtt a termelési politika irányító hatása érvényesüljön. Bármilyen jól szabályozzák ls a fúziót nekünk ugy rémlik, hogy az oktatás gyakorlati része ezzel nincs megoldva. Részünkről merően feleslegesnek tartjuk, hogy a fővároskörnyékén nagy áldozatok árán megszerezhető tangazdaságokat állítsuk be erre a célra. Vannak nekünk kltünp tangazdaságokkal felszerelt gazdasági iskoláink, gazdasági . kadémiálnk, amelyek arra a célra, hogy az egyetemnek gyakorlati olőid<:olái legyenek, pompásan felhasználhatók. Azok, akik gyakorlati pályákon kivannak foglalkozni, megelégedhetnének a gazdasági akadémiák által nyújtott képzettséggel ls. Akik^azonban tovább akarják mélyiteni a tudásukat, vagy specializálni óhajtják magukat, esetleg a doktori fok elnyerését tűzik ki célul, az egyetemen szerezhetnék meg még hiányzó tanulmányaikat. Figyelembevevő az akadémiákon eltöltött időt, az egyetemi évek megrövidülnének. Ezen a módon kellene kiépíteni az egyetem és a gazdasági akadémiák közötti kapcsolatot, i /> /Folyt.köv./